Számomra hatalmas élmény volt megismerkedni már tavaly is a Jász Nagykun Szolnok megyei kisvárosokkal. Szinte mindegyiknek megmaradt a gyönyörű parkos főtere. Karcagon, Kisújszálláson, Törökszentmiklóson, Túrkevén, Jászberényben, és itt Mezőtúron is. Remélem ezután sem rondítják majd el a ma divatos Uniós pályázatok keretében, hogy lélektelen, akármilyen burkolatokkal ellátott terek legyenek. Mert most az említett kisvárosok főterei még zöldek. Parkok, árnyas fák, sétányok, szobrok, szökőkutak, padok vannak rajtuk.

Mezőtúr főtere a Kossuth tér, egy szinte szabályos négyzet alakú tér. Szélein a város életében nagy szerepet játszó fontos épületekkel.
Ezek egyike, az 1928-ban épült, és az alföld egyik legnagyobb városháza épületével büszkélkedhetnek a mezőtúriak. Az épület négyszintes, és eklektikus stílusban épült. Egy torony is tartozik hozzá, amely itthon elég ritka, inkább a felvidéki kisvárosokra jellemző. Az útikönyv leírása szerint látogatható a torony, és csodaszép panoráma látszik onnan fentről.
Mi szombat délután voltunk ott, és nagyon be volt zárva már minden a városkában.

Miután Kossuth személyét igen nagy becsben tartják a településen, ezért kézenfekvő volt, hogy előbb-utóbb szobrot is állítsanak neki. Ez az alkotás viszont nem valami szerencsés itt a monumentális városháza épülete előtt.
Szinte alig vettük észre, és mivel nem tűnt egy kiemelkedő alkotásnak, így nem is nagyon készítettünk róla fotót.
Egészen biztos a rendszerváltás zavarossága is közrejátszhatott abban, hogy Mezőtúron ma is egy ilyen Kossuth-szobor áll. A két mészkőlábon egy lapra helyezték a bronz mellszobrot, amely elég magasan van ahhoz, hogy ne lehessen rendesen megnézni sem. Távolról, az utca másik oldaláról meg mérete miatt nem látni rendesen.

Forrás: http://1848.vfmk.hu/mezotur.html
'Borbás Tibor Munkácsy-díjas szobrászművész alkotása. A város képviselő testülete 1993-ban döntött arról, hogy Kossuth Lajos halálának 100. évfordulójára - a nevét viselő főtéren - szobrot állít emlékének a Városháza épülete előtt. A szobrot 1994. szeptember 16-án Szabad György, az Országos Kossuth Emlékbizottság elnöke leplezte le.'