Weichinger Károly (1893-1982) építész, városrendező, építészettörténész, elméleti szakember, nagy hatású pedagógus, 1945-től a budapesti Műszaki Egyetemen építésznemzedékek mintaadó tanára volt. Fontosabb városrendezési elképzeléseit, melyeket az 1920-as évek végétől érlelt ki, leginkább szülővárosa, Győr, illetve egy másik jelentős történelmi városmaggal rendelkező magyar város, Pécs hasznosította. Győr városfejlesztése - mutatis mutandis - nagy vonalakban azt az elképzelést váltotta valóra, melyet ő fogalmazott meg előzőleg, ugyanez történt Pécsett is (egyetemi negyed, Balokány-liget helyének kijelölése, Magaslati út vonalvezetése stb.), ahol egész a legutóbbi időkig látható volt a Dörre Endrével és Kőszeghy Gyulával közösen tervezett, mellvédekkel, lépcsőzetekkel, zöldfelületekkel kialakított Széchenyi tér - ennek fantasztikusan szép logikáját és architektúráját (egyben igen leromlott állapotát) szüntette meg 2010 elején az egyik megvalósult EKF-projekt, a tér teljes átépítése. Számos nagyszerű épülete ma is látható, pl. a Hübner Jenővel együtt tervezett Mészáros utcai Szilágyi Erzsébet Gimnázium a budapesti Krisztinavárosban, a kelenvölgyi Szentháromság plébániatemplom, a gellérthegyi sziklakápolna vagy a pécsi pálosrendi templom és rendház stb. Más tervei, noha első helyezést értek el, nem valósultak meg - leginkább talán az akkor lebombázott állapotban álló Vigadó helyére 1954-ben pályázaton nyertes modern épületének meg nem építése miatt lehetünk utólag hálásak a körülményeknek. De a látszat csal: Weichinger a Vigadó-pályázat ellenére olyan modernista volt, aki messzemenőkig tiszteletben tartotta a múlt korok építészeti emlékeit.

Modernista volt köztéri térplasztikáiban is - ezek közül egynéhány már látható a SzoborLapon. Egyszerű, geometrikus formák - ez jellemzi a pécsi Széchenyi téren elhelyezett világháborús emlékművét, és ugyanez szembeötlő ebben a győri, léptékében jóval nagyobb munkájában is. Az interneten néha számos hibás adat kíséretében kering a mű (sem a cím, sem az alkotó, sem a felállítási év nem stimmel), vagy pedig, ahol ott kéne lennie, Weichinger műveinek felsorolásában, néha egyáltalán nem szerepel. A MűLap adatai meggyőződésem szerint a lehető legpontosabbak, és a Győri életrajzi lexikonból vettem őket.

A kilenc egymást követő kísérő kép lényegében valós idejű séta nyugati irányból, az emlékművet dél felől megkerülve s kissé északkelet felé kitérve - a téglány keretben kör alapon elhelyezett obeliszk kifejezetten méltóságos és a túlzó monumentalitást nélkülöző, nemrégiben szépen rendbehozott műalkotás, melynek a nyugat-keleti irányban elterülő Kálóczy tér korrekt keretet ad. Az obeliszken vadászkürt, a zászlóalj jelképe látható (külön köszönöm Cédrusnak a közeli kép hozzátöltését), a kürt hajlatában a 11-es számmal; körben, a talapzat felső csíkján pedig azok a településnevek olvashatók, ahol a zászlóaljat az I. világháborúban bevetették.

Angol leírás, sztori

The memorial was designed by Károly Weichinger, one of the leading architects, city planners, and urbanists of his era, and was raised in 1933 to commemorate the former Gunmen's Battalion Nr 11, located at Győr. The batallion was one of the best trained corpses taking part in different battles during WWI.