Mozaik egyenként kb 4 m2 (Szántás-vetés, aratás allegóriái) Elhelyezték 1911-ben
Föltehetően Tardos-Taussig Ármin rajzai alapján készültek. Ő ugyanis tagja volt Magyar Ede mérnöki irodájának, amely az épületet megtervezte. A Református palota épületét díszítő mozaikok vallásos jelképek.

A temesvári születésű Tardos-Taussig Ármin (1874—1936), a budapesti műegyetemen szerzett mérnöki oklevelet, grafikusi felkészítést pedig egy bécsi rézkarcoló, Wesemann Alfréd mellett kapott. Műszaki diplomásként az államvasutak szolgálatába lépett és a szegedi üzletvezetőségnél kezdte el pályáját. Szorgalma révén a MAV-nál hamarosan magasabb beosztást ért el, azonban a Tanácsköztársaság alatt tanúsított baloldali magatartása miatt, idő előtt nyugdíjba kényszerítették. Bűnéül — többek között — azt rótták fel, hogy az 1919 tavaszán megalakult helyi forradalmi képzőművész szakszervezet tagja volt, és mint ilyent rész vett a szegedi művészeti élet megreformálásában. Tardos Taussig valóban rászolgált az ellenforradalmi rendszer vádjaira, mert leleplező élű cikkeivel bátran támadta a városi tanács művészettel szembeni nemtörődömségét."
Törekvéseiben nem állt egyedül. Kelemen utcai lakása — mely a házigazda gyűjtő szenvedélyét tükrözte, s valóságos kis múzeummá vált —, meghitt találkozó helye volt a helyi haladó gondolkodású értelmiségieknek, akik küzdő szövetségesei voltak egymásnak és közös célkitűzéseikkel a szegedi munkásmozgalomnak. Ezt igazolja Tardos-Taussignak az az emlékkönyv-szerű naplója is, melybe a művész barátainak: Nagyfalusy Jenőnek, Terescsényi Györgynek és főleg Juhász Gyulának értékes, — „az ellenforradalmi világgal való következetes, harcos szembenállásáról' tanúskodó — bejegyzéseit tartalmazza.Tardos-Taussig művészi munkássága is jelentős. Szegeden és Budapesten többször szerepelt grafikáival. A fővárosban 1917-ben sikeres önálló kiállítást rendezett, melyről Cserzy Mihály szép méltató cikket írt. Ismerős és idegen tájakat bemutató lapjai épp úgy váltakoznak, mint az itthon vagy a távolban élő emberek szeretettel ábrázolt alakjai. Linómetszeteinek, rézkarcainak,ceruzarajzainak és építőművészeti terveinek értékesebbjeit, a Magyar Nemzeti Galéria és a Móra Ferenc Múzeum őrzi."

Tardos-Taussig Ármin alkotása a Szeged, Hajnóczy u. 12. Régi Zsinagóga falán látható két emléktábla melyet 1924. december 21-26. között helyeztek el. A műkő domborművön sisak, kard, tölgyfalevél és babér látható. Az első világháborúban elesett zsidó katonák emlékműve.
Anyaguk márvány, egyenként 120x210 cm. http://www.sk-szeged.hu/statikus_html/digitalis/emlektablak/e_betu/e_betu.html
Forrás: Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, Szeged, 1966-1967 http://epa.oszk.hu/01600/01609/00008/pdf/MFME_EPA01609_1966_1967_1_173-187.pdf

Mozaik egyenként kb 4 m2 (Szántás-vetés, aratás allegóriái) Elhelyezték 1911-ben
Föltehetően Tardos-Taussig Ármin rajzai alapján készültek. Ő ugyanis tagja volt Magyar Ede mérnöki irodájának, amely az épületet megtervezte. A Református palota épületét díszítő mozaikok vallásos jelképek.

"A temesvári születésű Tardos-Taussig Ármin (1874—1936), a budapesti műegyetemen szerzett mérnöki oklevelet, grafikusi felkészítést pedig egy bécsi rézkarcoló, Wesemann Alfréd mellett kapott. Műszaki diplomásként az államvasutak szolgálatába lépett és a szegedi üzletvezetőségnél kezdte el pályáját. Szorgalma révén a MAV-nál hamarosan magasabb beosztást ért el, azonban a Tanácsköztársaság alatt tanúsított baloldali magatartása miatt, idő előtt nyugdíjba kényszerítették. Bűnéül — többek között — azt rótták fel, hogy az 1919 tavaszán megalakult helyi forradalmi képzőművész szakszervezet tagja volt, és mint ilyent rész vett a szegedi művészeti élet megreformálásában. Tardos Taussig valóban rászolgált az ellenforradalmi rendszer vádjaira, mert leleplező élű cikkeivel bátran támadta a városi tanács művészettel szembeni nemtörődömségét.
Törekvéseiben nem állt egyedül. Kelemen utcai lakása — mely a házigazda gyűjtő szenvedélyét tükrözte, s valóságos kis múzeummá vált —, meghitt találkozó helye volt a helyi haladó gondolkodású értelmiségieknek, akik küzdő szövetségesei voltak egymásnak és közös célkitűzéseikkel a szegedi munkásmozgalomnak. Ezt igazolja Tardos-Taussignak az az emlékkönyv-szerű naplója is, melybe a művész barátainak: Nagyfalusy Jenőnek, Terescsényi Györgynek és főleg Juhász Gyulának értékes, — „az ellenforradalmi világgal való következetes, harcos szembenállásáról' tanúskodó — bejegyzéseit tartalmazza.Tardos-Taussig művészi munkássága is jelentős. Szegeden és Budapesten többször szerepelt grafikáival. A fővárosban 1917-ben sikeres önálló kiállítást rendezett, melyről Cserzy Mihály szép méltató cikket írt. Ismerős és idegen tájakat bemutató lapjai épp úgy váltakoznak, mint az itthon vagy a távolban élő emberek szeretettel ábrázolt alakjai. Linómetszeteinek, rézkarcainak,ceruzarajzainak és építőművészeti terveinek értékesebbjeit, a Magyar Nemzeti Galéria és a Móra Ferenc Múzeum őrzi."

Tardos-Taussig Ármin alkotása a Szeged, Hajnóczy u. 12. Régi Zsinagóga falán látható két emléktábla melyet 1924. december 21-26. között helyeztek el. A műkő domborművön sisak, kard, tölgyfalevél és babér látható. Az első világháborúban elesett zsidó katonák emlékműve.
Anyaguk márvány, egyenként 120x210 cm. http://www.sk-szeged.hu/statikus_html/digitalis/emlektablak/e_betu/e_betu.html
Forrás: Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, Szeged, 1966-1967 http://epa.oszk.hu/01600/01609/00008/pdf/MFME_EPA01609_1966_1967_1_173-187.pdf