A kőszegi Kálvária-templomot (hivatalos megnevezésével: a kőszegi Szent Kereszt felmagasztalása kálvária-templomot) méltán tartják a város egyik legnagyobb látványosságának; egyrészt a belváros számtalan pontjáról szembe tűnik, másrészt ha feljutunk hozzá, viszonozza ezt az érdeklődést: lenézve hasonlítatlan panorámát kínál a városról és környékéről. A helyén a Rákóczi-szabadságharcot követő pestisjárvány után 1715-ben előbb kisebb kápolnát emeltek, a jelenleg látható templomot nagyjából az 1729 és 1734 közé eső években építették - a magyarországi parasztbarokk egyik legjelentősebb emléke lett belőle. 1734-et követően több toldalékkal bővítették, a hozzá vezető lépcsősor például 1775-re készült el.

A két időpont között, 1763-ban faragta Georg Schweitzer soproni illetőségű mester a domborműves stációkat, melyek eredetileg az ide vezető úton, a voltaképpeni kálvárián álltak. 1895-ben az épségben maradt darabokat leszedték eredeti helyükről, és a templom kőből készült támfalába helyezték őket. Mindössze hat maradt meg belőlük, ebből ötöt a templom bal oldali támfalába, az egyetlen táblája (ún. 'kartusa') vesztett darabot pedig a homlokzati támfalba illesztették. A bal oldali ötnél ez a 'kartus' is megmaradt, és épségben olvasható ma is. A hat stáció a korabeli magyarországi barokk szobrászat nagyra becsült művei közé tartozik.

A mai kálvárián, a Ludwig Schöne által az 1890-es években tervezett 14 Bild-Stuhlban eredetileg festmények álltak; a XX. század folyamán ezekbe gyárilag készített, öntött domborművek kerültek. Ezek az egyébiránt sok apró részletükben jó állapotban lévő, igencsak realisztikus darabok súlyosan meg vannak rongálva, letörve, sok helyen szétzúzva, annak ellenére, hogy a kis épületeket rács védi, és külön felirat figyelmeztet a hely szentségére.

A Kálvária-templom körül rengeteg egyéb szobor is áll, a legnagyobb attrakció azonban kétségtelenül ez a hat megmaradt Schweitzer-féle stáció. A lap adatait Bariska István Kőszegről szóló kis útikönyvéből vettem, mely 2002-ben jelent meg; de a mellékelt internetes link igazolja a történet főbb elemeit.