A tér, ahol az emlékmű áll, egykor négyszintes, rövidebbik déli oldalán oszlopos, timpanonos bejárattal rendelkező, főhomlokzatával a Duna-csatornára néző épületnek adott helyet. 1871 és 1873 között emelték, Carl Schumann és Ludwig Trischler tervei alapján, és átadása után több mint hatvan évig ez volt a Hotel Metropole, Bécs egyik luxusszállója. A náci hatalomátvétel, az Anschluss után, 1938-ban a Gestapo sajátította ki az épületet, és főhadiszállásának rendezte be. Az egykor intim szállodai szobákból irodák, kihallgató-helyiségek lettek. 1940-ben az épület bombatalálatot kapott, teljesen kiégett, a háború befejeztekor pedig eltakarították a romokat, és a hozzá kapcsolódó asszociációk miatt soha nem építették újjá a fénykorában oly nagyszerű épületet. A valamikori építmény járdavonalai megmaradtak, a helyére azonban gyepet, sövényeket, a tér távolabbi szegletébe játszóteret telepítettek. Az egykori épület helyétől északnyugatra, a Duna vonalában a háború után épített ház, a Leopold Figl-Hof az emlékműre néző rizalitjának legalsó szintjén nagy méretű relief kapott helyet; az erkélyen elhelyezkedő domborművön kiolvasható a római számmal írt két évszám (1938; 1945) és néhány, inkább az ötvenes évek felfogásában fogant háborús jelenet látható.

A kis, Morzinplatznak nevezett tér északkeleti szegletében már 1951-ben elhelyeztek egy emlékkövet az ausztriai holokauszt áldozatainak - ezt az emlékkövet váltotta fel ifjabb Leopold Grausam jelenleg is látható emlékműve. Grausam (1946-2010) apját, akitől a 'jun/ifj' előtéttel ő mindvégig megkülönböztette magát, az 1930-as években számtalanszor vegzálták az osztrák hatóságok származása és politikai nézetei miatt. A festő és szobrász fiúból a náci és ausztrofasiszta eszmék igen harcos ellenzője lett, s Bécsben és Ausztria-szerte jó néhány holokauszt-emlékművet tervezett és állított fel.

Ennek az emlékműnek a kőanyaga mauthauseni gránitból készült, vagyis abból a kőbányából való, melynek koncentrációs táborában az ausztriai holokauszt legtöbb áldozata elpusztult. A bronz férfialak a holokauszt túlélőjét személyesíti meg. A felirat Wilheim Steinertől, a holokauszt osztrák túlélőit tömörítő egyesület elnökétől származik: 'Itt állt a Gestapo székháza. Azok számára, akik hittek Ausztriában, ez volt a pokol. Sokaknak a halál kapuját jelentette. Romokba süllyedt, akárcsak az ezeréves birodalom. De Ausztria feltámadott, és vele együtt a mi halottaink, a halhatatlan áldozatok is.' És persze legfölül, a homoszexuálisok és zsidók által viselni kényszerült billogok között: 'Soha nem felejteni.' Az emlékművet 1985. november 1-jén avatták fel, többek között az akkori bécsi főpolgármester, Helmut Zilk jelenlétében.