Este értem oda, de a mezőn valami megfoghatatlan érzés kerített hatalmába. E helyhez nagyon közel van a Boldogasszony köve is, amit sokan gyógyító erejűnek tartanak.
Az évek nem múlnak el nyomtalanul az emlékmű felett. Három oldalról kis kerítéssel vették körül, amelyet néhány kopott nemzeti színű szalag díszíti. Maga a dombormű is kopottas kissé, az alatta lévő acéltáblák rozsdásodni kezdtek.
Lejegyzeteltem őket, megérdemlik, hogy ne csak a képek őrizzék soraikat.

1. A dombormű alatti tábla szövege:

„A muhi csatából a Bükkön át menekülő
IV. Béla királyt és vitézeit 1241-ben
itt érték utól az üldöző tatárok.
Itt volt az utolsó ütközet,
melyből sikeresen megmenekülve
jutott el az uralkodó a bélapátfalvai
kolostorba.
1994”

2. A talapzat bal oldalán lévő tábla szövege:

"Állította áldozatos munkával
a Magyar Köztársaság Honvédelmi
Minisztériuma,
Balogh Sándor helytörténész,
és a község önkormányzata.
1994"

3. A talapzat jobb oldali táblája:

"Tervezte: Balogh Sándor
a község történésze.
Építették díjmentesen barátai:
Krisztik Pál építészmérnök,
kiviteli tervező,
Vizi László és Tibor családja,
Vasiszta Imre és fia kőfaragómesterek
Kerékgyártó Imre vállalkozó.
1994"

---