A műalkotással kapcsolatban szinte mindent megmagyaráz, ha ismerjük a ház előtörténetét (benne jelenleg egy igen színvonalas és keresett oktatási intézmény, a Szent István Király Zeneiskola és Zeneművészeti Szakközépiskola működik). Ez az 1960-as évek első felében emelt épület ugyanis az MSZMP zuglói székháza volt. A főhomlokzat bal oldalán látható monumentális dombormű Makrisz Agamemnon alkotása, akinek tucatnyi egykori pártházon/ban elhelyezett műalkotása van - vagy inkább múlt időben: volt, hiszen ezek nagy részét a rendszerváltás után eltávolították.

Szerencsére nem ez történt a négy méter magasságú, sajátos geometriai formában elrendezett vörösmárvány domborművel, mely közvetlen tárgya, az ábrázolt emberi alakok, arcok sokasága miatt bizonyára nem hatott ideologikusan az épület pártház korszakában, és nem hat anakronisztikusan a mai zeneiskola-korszakban sem, sőt - mondhatom, modernsége, egyszerűsége, eredetisége, s az a minőség, amivel pontosan az elviselhetőség legszélén táncol, éppenhogy lefegyverző; minden részletéről és egészéről is lesüt, hogy Makrisz Agamemnon hatalmas formátumú, zseniális képességű, vizionárius szobrász volt. Hogy kifussa magát, ahhoz persze kellett egy olyan korszak is, amilyenben élt.

Sajnálatos módon persze lehet, az egésszel melléfogok, ugyanis a feltöltéskor rendelkezésemre álló listák egyike sem tartalmazza Makrisz Agamemnonnak ezt a művét, Wehner Tibor könyve sem, mely műlistáiban néha kissé szolgaian másolja azt az interneten is fellelhető, sok hibával tarkított lexikont, melynek pár évvel korábban egyik fő szerzője volt. Forrásom szerint (mely azóta eltűnt az internetről) a mű négy éven át, 1961 és 1965 között készült, de hogy miért ennyi ideig, azt alighanem Pogány Ö. Gábor Makrisz Agamemnon-monográfiája fogja megválaszolni. Ha.

A feltöltés óta előkerítettem a könyvet, és ebből eléggé egyértelműnek látszanak az adatok. Nem esik szó a fentebb említett hosszas készítésről, a felállítás éve viszont 1964 (ezt valószínűsíti és megerősíti, hogy a bibliográfiában 1964 decemberi dátummal Láncz Sándor egy cikkében ismerteti a művet). Pogány Ö. Gábor a mű anyagát márványnak minősülő mészkőnek nevezi, és a művet együtt tárgyalja a Békéscsabán 1968-ban, a megyei tanács homlokzatára állított plasztikával (lásd itt: http://www.kozterkep.hu/~/7949/_homlokzati_plasztika_bekescsaba_makrisz_agamemnon_1971.html ). A megfogalmazás úgy hat, mintha a két művön egyszerre dolgozott volna Makrisz, ám a négy év különbség közöttük a könyv kísérő katalógusából egyértelműen kiderül. Alaposan tévedtem a mérettel: a katalógus ezt 850 x 350 cm-ben adja meg, és igazat kell adnom neki.

2021.12.27. Benkó Gabi hívta fel a figyelmemet az Építészfórumon olvasható friss cikkre (lásd a forrásoknál), amely szerint az egykori kerületi pártházat, amelyet 1994 óta a zeneiskola használ, átalakítják - emeletráépítéssel is bővítik, ami a homlokzat átalakításával jár. Ennek során Makrisz Agamemnon kitűnő munkáját el fogják távolítani, és azt ígérik, új helyen állítják majd fel. Én ebben kételkedem, aligha hiszem, hogy ezt a tematikusan az épülethez kötődő domborművet másutt fel lehetne állítani. A dombormű néhány nappal ezelőtt még háborítatlanul a helyén állt, aki utoljára még meg szeretné nézni, siessen. Az állapotot módosítottam.

---