Az 1956-os forradalom emlékművét 2006. október 23-án a forradalom 50. évfordulója alkalmából avatták fel. A felállítás helyszínét az alkotó választotta ki, és emellett szilárdan kitartott minden elterelő vita ellenére, ami során egyesek a templom melletti Fohász közelében kívánták felállítani.

Tirnován Ari-Vid, 1933-ban született Segesváron. (A latin eredetű vezetéknév gyakori volt Erdélyben, a terra-föld, és a nova-új szókapcsolat, talán Újvidékinek értelmezhető). Anyai ágon papi családból származott, és így életében az unitárius egyház tanítása meghatározó szerepet játszott. A Kolozsvári Képzőművészeti Akadémián tanulta a szobrászatot, mesterei Szervátiusz Jenő, Vetro Artur és Kós András voltak. 1956. október 23-án és 24-én este Kolozsváron diákgyűléseket szervezett és politikai reformokat hirdetett. 25-én letartóztatták, majd hétévi börtönre ítélték. 1959-ben három év és két hónap Szamosújváron letöltött büntetés után engedték szabadon. Ezután állandó jelleggel politikai zaklatással tették lehetetlenné az életét. Az üldöztetés elől 1988-ban családjával együtt elhagyta Erdélyt, és Magyarországra költözött. Jelenleg Pápán él.

2006-ban megadatott számára, hogy az 50. évfordulóra saját életútját fogalmazza meg egy emlékműben. A csíkos rabruhában kezét égre emelő alakban a művész önmagát ábrázolja. Ez az égre néző gesztus fejezi ki a szabadságra és igazságra vágyó ember szellemét. Azt a tudatot, hogy ezen az úton minden embernek saját magának kell végig menni. Saját útját járja Tirnován Ari-Vid is akinek élete célja, védeni a végtelen erdőkben üldözött védtelen indiánokat, miközben végig szilárdan bízik az egy igaz Istenben.

(Forrás: veszprém.hu)