Az emlékműnek úgy elő, mint utóélete is van. A levéltár összegzéséből kiderül, hogy az emlékmű állításának gondolata már 1923-ban napirenden volt, sőt mintát is választottak (Horváth Géza szobrász 273. számú terve a katalógusból), a képviselő testület határozattal el is fogadta, "a felállítás költségeire ötvenöt mázsa, a mellékköltségekre pedig két mázsa búza értéket szavazott meg." Fejér Vármegye Törvényhatósági Bizottsága azonban felülvizsgálta a döntést és a magas költségek miatt egy egyszerűbb emlékmű, esetleg emléktábla állítását javasolta. Így a végső emlék felállítása 14 évet váratott magára, a Magyarság című újság az avatást követő néhány napon belül tudósított a részletekről.
2016-ban a képviselő testület pályázott és nyert az emlékmű felújításának támogatása ügyében. A felújítás alkalmat adott néhány hiányosság pótlására, de ugyanakkor a háború óta kikutatott névsor kiegészítésére is. A 2006-ban az emlékmű kiegészítésként elhelyezett Trianon-táblát áthelyezték az emlékmű előtti területre.^[1]
A 2016. évi megemlékezésen már nyolcvannégy katona emlékére égtek a gyertyák: "A Nagy Háborúban a kutatások szerint nyolcvannégy ráckeresztúri katona esett el. Tiszteletükre s valamennyi áldozat emlékére gyújtottunk gyertyát az első világháborús emlékműnél november 11-én, pénteken, 11 óra 11 perckor."^[2]

---