A műlaphoz tartozó fotókat még 2010. augusztusában készítettem Túrkeve főterén, amikor a képeken látható állapotban volt a szobor.
A Tiszántúl ezen területén egy meglehetősen furcsa, és számomra nem mindig szimpatikus jelenségre lettem figyelmes az elmúlt három évben, miközben a szobrokat fotózom. Rengeteg helyen átépítették a települések belvárosát; természetesen uniós forrásokból. Jó sok ronda, színes műkövet raktak le, sok tízezer négyzetméter területen.
A képek, a műlap tehát másfél éve várja, hogy valaki feltöltse.
Egyáltalán nem biztos, hogy az akkor teljesen parkosított terület azóta nem változott át alapjaiban; és a szobor is megvan...

'Túrkevét a II. világháborúban már jóval súlyosabb csapás érte, mint az I. világháborúban. A szovjetek 1944. október 8-án érték el Túrkevét, de 1944. október 20-án a várost visszafoglalták a németek. A szovjetek 1944. október 22-én hajnalra végleg elfoglalták Túrkevét. A városra nem is ez a hosszas huzavona volt rossz hatással, hanem ami ezután következett. Történt ugyanis, hogy Szolnok felől két német Tigris tank érkezett az éj leple alatt a város határába, s az út mentén lévő a kukoricatáblában álltak lőállásba. Miután néhány járőröző szovjet katonát megöltek, visszavonultak Szolnok felé. Mikor a szovjetek rájuk találtak, azt gondolták, hogy ez a helyiek műve, s ezért fel akarták gyújtani a várost. A városi elöljáróságnak ezt sikerült megakadályoznia, de csak úgy, hogy megengedték a szovjeteknek a szabad rablást. Az e nélkül is fosztogató szovjetek pedig kihasználták az alkalmat, hogy 'legálisan' fosztogathatnak.'
A második világháború eseményei innen: http://hu.wikipedia.org/wiki/T%C3%BArkeve

Figyelemreméltó ez az ellentmondás a wiki szövege, és a városka főterén még mindig álló alkotás között.

A műlap azért készült el mégis, mert alkotójának egyik korai műve, ami még most is köztéren áll, szocreál stílusban.

---