A Hármaskereszt emlékmű a Hargita hegység főgerincén 980 méteres tengerszint fölötti magasságban, az Olt és Maros vizgyűjtő medencéinek vízválasztóján, a történelmi Csík és Udvarhely vármegyék határán áll, a Csíkszeredát és Székelyudvarhelyt összekötő műút mellett. Az emlékmű felállítását Borbély Gábor csíkszeredai római katolikus főesperes kezdeményezte. Felavatására, melyen Jakubinyi György gyulafehérvári érsek is jelen volt, 1996 október 31-én került sor.
Több történelmi esemény is kötődik ehhez a helyhez. A legnevezetesebb az 1567-es ütközet, mely itt zajlott a reformációt terjesztő János Zsigmond fejedelem serege, és a hitükhöz hűen ragaszkodó katolikus csíkiak között, ez utóbbiak győzelmével (a csata történelmi tényét újabban - amióta Csíksomlyó nemzeti zarándokhely lett - az unitárius egyház teljes mértékben kétségbe vonja, sőt igyekszik ezt meg nem történt legendaként kezelni). Ettől, a valóban homályba vesző, a székely katolikusság számára dicsőséges eseménytől kezdve, hálaadó processzióként tartják meg minden év Pünkösdje előtti szombaton a csíksomlyói Mária-búcsút (Somlyó 1444-ben jóváhagyott eredeti búcsúja Sarlós Boldogasszony ünnepén volt és van a mai napig). A protestantizmus terjedése fölötti győzelem mítosz-emléke mára háttérbe szorult, és napjainkra a somlyói búcsú az ősszmagyarság imádságos, Mária-tisztelő találkozóhelyévé nőtte ki magát.
A középső, legmagasabb kereszt a honfoglalás 1100-ik évfordulóját, a nyugat fele néző kereszt a csíksomlyói ferences kolostor 1444-es alapítását, a kelet felé néző pedig Erdély neves püspökének, Márton Áronnak az emlékét (születési évszámát: 1896) hirdeti.
Az emlékhely a Csíksomlyóra igyekvő zarándokok - és nemcsak - egyik kedves lelki és testi pihenőhelye.

---