Miskolc egyik szégyenfoltjának nevezhető Kálvária domb domborművei elégé rossz állapotban vannak, már-már düledeznek.
A domborművek (5) a kápolna előtt fülkeépítményekben kaptak helyett mintegy 100 méterre egymástól. A fülkék vasrácsa Bársony János művei.

Kilátás a dombról nagyon szép, felemelő. Közvetlen környezete viszont barátságtalan, gaz és emberi valamint állati ürülékek mindenhol, van ugyan egy gyalogút kialakítva de az egyik dombormű előtt sem halad el, aki közelebbről szeretné megnézni bizony jól nézze meg hová lép.

Szintén a dombon találtam egy feltehetőleg szovjet katonai temetőt, rajta egy emlékmű talapzattal, (még kutatom) sajnos csak messziről mertem lefotózni, mert hajléktalanok 'tanyája'.

A miskolci kálvária nem az általában szokásos 14 stációs kálvária. Hét stációja volt eredetileg. A műlap csak ötöt említ. A műlapon látható képek sorrendje: az ostorozás, Pilátusnál, a kereszt vitele, töviskoronázás, és keresztrefeszítés. Az első, indító stációt az 1953-as építkezés során elbontották. És akkor hiányzik a „Jézus elárulása” stáció. A kálvária története:
„Máriássy Gábor egri kanonok elhatározta egy kálvária felépítését, melynek helyszínéül rokona tiszteletére Miskolcot választotta……
A kálvária domb beépítési tervét Rudolf Antal készítette el. 1858-tól három év alatt végezték el az utak kialakítását, az építkezéshez szükséges anyagok beszerzését és szállítását, majd 1860-ban építik fel a stációkat, és a kápolnát is.
A Kálváriát végül nagy ünnepség keretében, 1864-ben szentelték fel http://miskolcadhatott.blog.hu/2016/05/18/a_kalvaria_kalvariaja

„A miskolci Tűzköves dűlő kálváriája a hetes beosztást követi. Magyarázatként szolgálhat Máriássy Gábor egri kötődése, ugyanis a hét stációs megoldást a szerviták népszerűsítették”. A stációk „ Jézus az olajfák hegyén; Jézus elárulása; Jézus megostorozása; Jézus tövissel való megkoronázása; Jézus Pilátus előtt; Jézus a keresztet hordozza; Jézust keresztre feszítik……A kálvária domb beépítésének terveit Rudolf Antal készítette el. Az ütemezés szerint 1858-ban ki kellett alakítani az utakat, 1859-ben az építési anyagok megvásárlása és helyszínre szállítása volt a feladat. Úgy tervezték, hogy 1860-ban elvégzik a kőfaragó munkát, felépítik a stációkat, s
még ebben az évben a kápolnát is. A feljegyzések szerint a kőfaragó munkát Dahlström József svéd származású, miskolci kőfaragó mester, a kőműves munkát Kobek József, az ácsmunkát pedig Szabó István mesteremberek végezték.” Dobrossy István-Kárpáti László: A miskolci Kálvária-domb és építményeinek története
https://library.hungaricana.hu/hu/view/MEGY_BAZE_Mhomk_27/?query=SZO%3D(Nagyv%C3%A1rad)&pg=56&layout=s

Az említett forrásokban a kőfaragó neve Dahlström József, de találtam egy forrást, mely két néven nevezi: Dahlström (Dallstrőm) József http://www.miskolc-mindszent.hu/a-mindszenti-templom/filiak/