A római hősmonda szerint Amulius elűzi a trónról a jogszerű örököst, Numitort. Azért,hogy az elűzött Numitornak magva szakadjon, egyetlen leányát, Iliát, vagy más változat szerint Rhea Silviát Amulius Vesta papnőjének adta, mert ezeknek nem volt szabad férjhez menniük. De a Vesta-szűznek Mars istentől ikrei születtek, Romulus és Remus. A kegyetlen Amulius ekkor Numitor leányát a Tiberis folyóba dobatta, de a folyó istene, Tiberinus atya, karjaiban felfogta és feleségévé tette. A király parancsára az ikreket is a folyóba kellett volna dobni, de a szolgák szíve megesett rajtuk, a csecsemőket a parton hagyták és itt egy farkas táplálta őket.

Így talált rájuk Faustulus pásztor, aki feleségével, Acca Larentiával felnevelte Mars isten gyermekeit. Ők alapították Rómát, illetőleg Romulus, kinek a madárjóslat rendelte az elsőbbséget. S mikor az alulmaradt Remus kicsinylőleg átugrotta az épülő város falait, Romulus felgerjedt haragjában megölte.

A rómaiak, történelmük válságos óráiban, Remus ártatlanul kiömlött vérének, a város alapításakor elkövetett testvérgyilkosság bűnének a büntetését látták minden csapásban, mely Rómát érte.
/Forrás: Trencsényi-Waldapfel Imre: Mitológia, 1963/

Az eredeti Capitoliumi farkas szobra Rómában, a Palazzo dei Conservatori antik múzeumban látható. A farkas szobor Kr.e. 400 körül készülhetett, a két iker alakja - Romulus és Remus - a 16. század elején került a szoborra, miután 1471-ben a Laterán előtti térről, ahol már a 10. században említik, átvitték a Capitoliumra.

A kastély előtti, a Holt-Körösre vezető márványlépcsőt Bolza Pál elgondolása alapján létesítették. A kastély márványlépcsőjén helyezték el 1911-ben a Capitoliumi farkas szobor másolatát, melyen az anyafarkas szoptatja a mondabeli Romulust és Remust.