Az 1970-es évek elején még volt általános iskola Balsán. A mára 900 lakost sem számláló kis faluban, a Tisza partján, régen nincsen iskola. A szomszéd településekre járnak át a gyerekek tanulni.

Azért a volt iskolaépület előtt, még ma is jó állapotban látható Kovács Ferenc 1972-ben elhelyezett Térplasztikája, amely leginkább egy hajótestre hasonlít. Nem is lenne ez meglepő, hisz a lakosság egy része a halászatból élt meg ezen a vidéken. A település honfoglalás-kori, a szomszéd község neve Szabolcs, amiről a megye is kapta nevét; és ahol a földvárban országgyűlést is tartottak. A környék erdeiben vadászott egykor II. Rákóczi Ferenc, lévén ez a terület is Rákóczi birtok.
Balsán állt a Felső-Tiszavidék egyik hídja, amelyen a kisvonat Nyíregyházától egészen Sátoraljaújhelyig, és onnan a Zempléni hegyek belsejébe tudott eljutni. A hidat 1930 őszén avatták, és a második világháborúban, 1944-ben robbantották fel a falubeli katonák, hogy az ellenség ne tudjon átjutni a Tiszán Balsára. A hídról szóló wikipédiás oldal nem ezt írja le, de apám ott volt, és megélte, amikor visszatértek a falu központjába a híd felrobbantását végző katonák.

Régen tudom, hogy ez az alkotás ott van, de egy évben csak egyszer jutok el mostanában arrafelé. Úgy láttam, valamilyen egészségügyi intézmény van jelenleg a régi iskola falai közt.
A kis faluban élték le egész életüket apai nagyszüleim, és ott is nyugszanak a helyi temetőben.
Mostanában megint fejlődésnek indultak arrafelé a dolgok. A kanyargó Tisza-parton újabban a régi házakat megvásárolva, nyaralónak újítják fel az épületeket.