Szabó Dezső (1879-1945) írónak állít emléket, akinek testvére, Szabó Jenő itt Illyefalván volt református lelkész, és így maga az író is többször járt e faluban. Több írásában foglalkozott az itt szerzett élményeivel, mint például az Elsodort falu cimű regényében.
Fábián Ernő író így emlékezik Szabó Dezső itteni kötődéseiről: "Szabó Dezső nem háromszéki, mégis oly erősen kapcsolódott érzelmileg a tájhoz, hogy bízvást Kolozsvár után második szülőföldjének mondhatjuk. Leghatásosabb regényének az Elsodort falu cselekményének színhelye az orbaszéki falvak (Barátos, Cófalva, Lécfalva, Telek). Érthető, mert ifjú emberként gyakran látogatta bátyját Szabó Jenő református tiszteletest aki évekig Barátoson, Illyefalván, Kézdivásárhelyen paposkodott, nővére. Ilona férjével Lécfalván tanította a székely nebulókat. Önéletírásában (Életeim) a testvéri látogatásokról színes, magával ragadó leírásokat olvashatunk. Ezen háromszéki beruccanások alkalmával ismerte meg Szabó Dezső a magára maradó magyar vidék társadalmát, a falu népét és intelligenciáját. Mert Illyefalván és másutt is, nem csak a sok csínos lányban gyönyörködött, akik dédelgették és próbálták egymástól elhódítani, hanem megtanulta, hogy a falut nem a Petőfi-kor megszépítő szemüvegén át kell látni, hanem valóságosan, ahogy mindennapi gondjaival él. Az így szerzett tapasztalataiból tisztán állott össze Szabó Dezső egész életének alaptétele: "csak a magyar faluval lehet új életre erősíteni a magyarságot. Nem a rousseau-i "vissza a természethez"-t tanulta, hanem abban a meggyőződésben erősödött, hogy a falu hullámával kell elfoglalni a várost, a tudományt, a gazdaságot, a művészetet: az országot."
A falu középrészén, a Szabó Dezső szobor közelében áll az 1811-ben épült Séra kúria, ahol három, az alsóháromszéki községhez is kötődő író, Jókai Mór, Mikszáth Kálmán és Szabó Dezső állandó emlékkiállítása látható.

---