A szobrot a szovjet csapatok bevonulása után rendelte meg Malinovszkij marsall Pátzay Pál szobrászművésztől. Az alkotást a művész jelenlétében leplezték le 1945. május 8-án. 1956. október 26-án a szobrot egy teherautóra kötött drótkötéllel lerángatták és összetörték. A lovas fejét sikerült megmenteni, az ma a Jósa András Múzeum raktárában található. A művész újra elkészíthette szobrát, ami valamivel nagyobb méretűre sikeredett az eredetinél. 1957-ben leplezték le.
A rendszerváltozást követően sokáig vitáztak a szobor sorsáról, többen szerették volna a lebontását. A város közgyűlése végül 1992-ben úgy döntött, hogy a művészi értéke miatt maradjon a helyén, de változtassák meg hősi emlékmű jellegét.
A művészi értékét méltatja Koroknay Gyula is: 'Ritka Pátzay munkásságában a mozgás ilyen hevességének a visszaadása: az ágaskodó ló, a csata közben karddal lesújtó kozák mozgásban van, a bizonyos müroni pillanatban. Nem tudja az ember, mit csodáljon jobban, a megfogalmazást, a komponálás egyensúlyát, a kifejező mozdulatot, vagy a felületek játékát, amilyeneket csak Pátzay tud mintázni'. (Koroknay Gyula: Nyíregyháza művészettörténeti emlékei. Nyh. 1971. 63. o.)
Így ma egy kozák lovas még mindig lengeti kardját Nyíregyháza felett...