Jablonszky Géza az I. világháborúban hadnagyi, majd főhadnagyi rangban szolgált. Nevéhez fűződik -Remigius Geyling mérnök mellett- a javorcai Szentlélek-templom építésének irányítása.

"1917. elején itthon töltött szabadsága örömteli eseményt hozott az életében. Január 3-án, Solymáron házasságot kötött Rösler Ilonával, akivel a háború után Solymáron telepedtek le. 1927 decemberében a Pilishegyvidéki Hírek beszámolója szerint beválasztották a községi képviselő-testületbe is. Teljesen ingyen végezte el a község által 1928-ban megvásárolt Karátsonyi-féle épület óvodai célú átépítését (amire a község egyébként 16.000 pengő támogatást kapott a kultusztárcától), amelynek eredményeképpen az új óvoda 1930. október 20-án megnyílhatott. Jablonszky Géza építészmérnök az 1920-as évekbeli Solymár egyik meghatározó, nagy köztiszteletnek örvendő egyénisége volt. A templom belső felújítási munkálatainál építésvezető volt, aminek elismeréseképpen Hufnágel Ferenc plébános „Pro Ecclesiae et Pontifice (Az Egyházért és Pápáért)” kitüntetést kérvényezett számára a püspökségen, melyet meg is kapott.

Legjelentősebb tevékenysége, a Templom téren álló hősi emlékmű megtervezése volt. 1924-ben készült el, s ekkor tartották meg az első Hősök Napi megemlékezést. A 1924. szeptember 28-i emlékmű-avatási ünnepség főrendezője Jablonszky Géza tartalékos tüzér főhadnagy volt, a szobor- és rendezőbizottság elnöki tisztségét dr. Szentpétery Lajos járási főszolgabíró töltötte be, az elnöknő dr. Bárvig Ödönné volt; a bizottság további tagjai voltak Korencsi Lajos községi főjegyző, Thaller András bíró, Hufnagel Ferenc plébános, illetve Schäffer József bizottsági tag. Az emlékművet Branauer Jakab kőfaragó mester készítette el. (...)"

---