A telek és az épület az 1880-as évek közepére kiépült Andrássy út (ekkor még: Sugár út) egyik igen hangsúlyos pontja volt. Környezetében a legtöbb ház állt már, mikor ennek a teleknek még a tulajdonviszonyai sem tisztázódtak egyértelműen. Végül Saxlehner András, a Hunyadi János keserűvíz eddigre dúsgazdag forgalmazója építtetett ide két közterületre, az Andrássy útra és a mai Paulay Ede utcára egyaránt néző bérpalotát, első emeletén saját, 5 méter belmagasságú lakásával (a másik két szint alacsonyabb volt és több lakást foglalt magába, de kicsiknek ezeket sem lehetett mondani). Saxlehner sajnos nem sokáig élvezhette a gyönyörű lakást, 1889-ben meghalt (a lakásban ma a Postamúzeum működik). A háromemeletes ház tervezője Czigler Győző volt, az építési munkálatok 1884 és 85 között zajlottak, s noha a lakhatási engedélyt csak 1885 őszén adták ki, a ház külső kiképzése valószínűleg készen állt a Sugár út 1885 májusi megnyitásakor.

A bronzból öntött díszítő szobrokat, melyek ekkoriban még ritkaságszámba mentek, Szécsi Antal mintázta. Az anyag jelenti a ritkaságot; de a két szakállas férfi-angyal kandeláberen kívül rendhagyó az első emeleti ablakok oromzatai fölé elhelyezett fekvő páros-szobrok sorozata is. Az épület belső részeit Lotz Károly munkái díszítik, aki ellátogat a Postamúzeumba, ezeket a freskókat is szemügyre veheti.

Forrás: Gábor Eszter Andrássy útról szóló kicsiny könyve A mi Budapestünk sorozatban, melyet történetesen az idei könyvhéten megjelent, nagy Andrássy út-könyvébe integrálva olvastam. Ennek csak a megjelenések évszámainak tekintetében van jelentősége, a kis füzeté 2002, a nagy könyvé 2010.