1979-ben nagy nemzetközi ifjúsági találkozóra készültek az Úttörővárosban. Ebből az alkalomból további színvonalas díszítő elemekkel gazdagították a környezetet. A Zala Megyei Tanács egy szökőkutat ajándékozott, és a Zalaegerszegen élő Németh János keramikusművészt bízta meg egy kútszobor elkészítésével. Az ünnepélyes átadás május 13-án volt.

A keramikus az agyag sajátosságából adódó elemekből építkezik. A korongon formálódó kúpokból, hengerekből, gömbökből bontakozik ki a kompozíció. Németh János agyagba álmodott legendás figurái a göcseji fafaragók ízlésvilágát tükrözik. Különböző történelmi korok motívumai, eltérő kultúrák fokozatosan egymásra épülő elemeit viszi bele a mindennapi életbe.
A Neptun-kútszobor egy mókás, szerethető, kedves, barátságos figura. Időtlen, koroktól független, vidám és gondtalan. Egy pöffeszkedő nagy kavics. Lustán élvezkedve terpeszkedik a tűző napsütésben a szökőkút hűsítő vizében. Végtagjai jelzés értékűek, a konstrukció lényege a tömegarány egyedi megkomponálása.
A szökőkút tervezőjének, Szerdahelyi Károlynak a neve már csak részben látszik az eredeti kerámia adattáblán. Tulajdonképpen az ő alkotása már megsemmisült, az eredeti kerámiaborítást tönkretette a fagy, az átmeneti időszakban, amikor gazdátlan volt az Úttörőváros. A rikító kékre festett medence pedig – habár fizikailag hibátlanul gondozott állapotú -, nincs összhangban a központi figurával. Neptun is megsérült, többek között letört a háromágú villája, de ezeket a sérüléseket Németh János már kijavította.

Forrás:
Kostyál László-Zóka Gyula: „Hirdette utcákon, tereken…”
NÉMETH JÁNOS MŰVEI KÖZTEREKEN ÉS KÖZÉPÜLETEKBEN