A másfélszeres életnagyságú bronz szobor fekete svéd gránitlemezekkel burkolt talapzaton áll. Avatása 1938. augusztus 18-án volt. Elhelyezését nagy hírlapi vita előzte meg. Több helyszín is felvetődött, úgymint a Romkert bástyája, a Városház előtti tér és a Zichy-liget. A szobor kulisszapróbái egyiket sem mutatták megfelelőnek. Végül Marosi Arnold múzeumigazgató javaslatára a Megyeház tér (ma Szent István tér) mellett döntöttek, ahol ekkor még Kallós Ede huszárszobra állt. A város a Szent István Év emlékeként a szobor bronz, kicsinyített mását, amit szintén Sidló készített, 1939-ben a kormányzónak ajándékozta. A szobor népszerűségét mutatja, hogy Herenden porcelán példányok készültek belőle.
Talapzata az 1970 körüli restauráláskor politikai okokból „István király” feliratot kapott, ezt 1988-ban változtatták vissza az eredeti „Szent István”-ra.
(Magony Imre székesfehérvári szoborkatalógusának 2004-es kiadása alapján.)
Egy kis kiegészítés Keszei Imrétől:
http://joomla15.magyarhaz.be/index.php?option=com_content&view=article&id=73:szent-istvan-es-szekesfehervar&catid=27:beszedek&Itemid=2

Az alkotás jelzései:
Sidló 1938 (szemből nézve a bronz talapzat rész jobb oldalán)
Öntötte Szili István utóda Budapest (szemből nézve a bronz talapzat rész bal oldalán).

Szili István bronzöntő 1936-os halálát követően a kőbányai öntödében készült szobrokat sághi Horváth István bronzöntő mester öntötte, aki az elhunyt feleségének, s egyben örökösének kérésére vezette az öntödét 1942-ig. (forrás: Sághi Horváth István bronzöntő és cizellőr mester leányának válaszlevele)