Nem tudom kiállni, – minden intelem ellenére – hogy ne foglalkozzam ezzel a szoborral, ami külföldön van, semmilyen vonatkozása nincs, de nekem tetszik.

Azt is el lehetnem mondani, hogy a szobor nem a helyén van, az-az nem olyan környezetben fekszik, ami neki való lenne, bár biztos nem így van, mert nem véletlenül került oda bizonyára, ahol van.
Képzeljük el a 70 m magas Szent Száva székesegyházat, valamint a Szerb Nemzeti Könyvtárat. Nos közéjük van beékelve a szobor. Első látásra nem is hihető én bizonytalankodva közelítettem, azt hittem messziről, hogy valami speciális kandeláber.
De nem.
Egy absztrakció nagyon márványból, üvegből, tükörből és térből. Egyszerű hasábok, beleapplikálva az üveg. Közelről izgalmas. Érdekesek az áthatások, ill. a tükör, nem pontosan tudni, mikor mit látni, csak mikor fölbukkan a látványban a környezet, - vagy éppen saját magunk - közelebbről a márványba vésett csatornában higany „folyik”, a tér lefolyik szabályozottan, és minden oldalon hat valami. Az is érezhető, hogy a mű teljesen méltó a környezethez, a két monumenthez, szinte összeköti őket sokrétűségével.
Nekem tetszik…
Hogy ki az alkotó? Még nem tudom…
Monogram: SM