Simics Sándor, a Vörös Hadsereg illetve a Magyar Néphadsereg nyugalmazott tábornoka 1975. november 5-én látogatott az Úttörővárosba és emlékfát ültetett a Magyar-Szovjet Barátság Parkban. 1983 szeptemberében a Képző- és Iparművészeti Lektorátus az Úttörőváros kezdeményezésére elkészíttette Simics Sándor portrészobrát. Kaubek Péter soha nem találkozott a tábornokkal, a portrészobrot fényképek alapján faragta.
Simics Sándor 1901-ben született Budapesten a Tabánban. A Tanácsköztársaság ideje alatti tevékenységéért 15 év börtönre ítélték. 1921-ben került a Szovjetunióba fogolycsere útján. A hadseregben vadászpilóta kiképzést kapott, és Kamcsatkára Milkovo városba helyezték, ahol később 1976-ban bekövetkezett halála után utcát neveztek el róla. 1946-ban hazatért, és részt vett a polgári repülőforgalom megszervezésében. Az 1946. április 26-án alakult Magyar-Szovjet Légiforgalmi Részvénytársaság (Maszovlet a Malév jogelődje) forgalmi igazgatóságának igazgatójává nevezték ki. Később Varsóban a kereskedelmi kirendeltség vezetője, majd Észak-Koreában a követség vezetője. 1952-ben a légierő törzsparancsnokaként a Mig-15-ösök hadrendbeállítása volt a feladata. Egy kivizsgálás folyamán kiderült, hogy a 62. vadászezred „T” („Titkos”) könyvtárából a MiG-15 több lefordított és lestencilezett irodalmának vázlata eltűnt. Ennek következtében a vezérőrnagyot leváltották, és a hadseregből nyugdíjazták, eztán csak polgári munkakörben dolgozhatott.
Forrás:
1. P. Miklós Tamás: A Zánkai Gyermek és Ifjúsági Centrum története (1975-2005)
2. Ifj. Simics Sándor és Kaubek Péter visszaemlékezései