A szobor eredetileg XXI. kerületben a Csepel Vas és Fémművek főbejáratának jobb oldalánál állt egy kis téren. A alkotás az Ipari Vásár szovjet pavilonját díszítette, Moszkva város tanácsa ajándékozta Budapestnek. Így lett belőle Budapest első Lenin-szobra. A kb. 2, 5 méteres bronz szobor a 60-es évek végére nagyon 'megrongálódott', ezért 1970-ben a felszabadulás 25. évfordulójára felújították (újraöntötték).

Idézet Boros Géza Szoborpark című könyvéből:
Budapest első köztéri Lenin-szobrát - Hruscsov 1958-as budapesti látogatását követően, amikor is a szovjet pártfőtitkár a szocialista nehézipar fellegvárába is ellátogatott - Moszkva város tanácsa ajándékozta a fővárosi tanácsnak. A Csepel dolgozóinak átadott, 'a szovjet nép szeretetét és megbecsülését kifejező szobrot' a nagy októberi szocialista forradalom 41. évfordulóján avatták fel. Az ismeretlen szovjet művész alkotása egy jellegzetes típust képvisel: az utat-irányt mutató vezetőt ábrázolja. Aradi Nóra szerint Lenin alakja 'mindig a győztes proletárforradalmat, az új világrendszert jelképezi'', és 'utal a marxista-leninista pártra, képi áttétellel jelképezve magát a leninizmust, a lenini út és a néptömeg viszonyát''. Ez a megállapítás különösen igaznak bizonyult ebben az esetben, hiszen a munkába igyekvő dolgozókat üdvözlő figurát a Csepel Vas- és Fémművek főbejárata előtt úgy helyezték el, hogy az a gyáróriásra mutasson. A rossz minőségű öntvény rövid idő múltán megérett a felújításra, ezért 1970-ben a fémművek öntödéjébe szállították, ahol egy szocialista brigád a felszabadulás huszonötödik és Lenin születésének századik évfordulója tiszteletére 'restaurálta' (újraöntötte) a bronzalakot. 1990 márciusában - az eltávolítást halogató tanácsi szervek kényszerű beleegyezésével a szimbólum eltüntetését követelő Szabad Demokraták Szövetsége a nemzeti ünnep előtt daruval leemeltette a munkásmozgalmi rekvizitumot a talapzatáról. Az egyik csepeli üzem pincéjében porosodó műtárgy 1997-ben ébredt új életre, amikor a privatizált gyár vezetői a Szoborparknak ajándékozták.