Kisfaludi Strobl Zsigmond alkotását 1927-ben leplezték le. Felső részén az első világháborúban hősi halált halt 242 körmendi lakos nevét olvashatjuk. Az emlékmű felállítását Körmend iparossága szorgalmazta, a szobor elkészítéséhez és felállításához szükséges pénzt közadakozásból gyűjtötték össze.
A II. világháborút követően a szobrot többször elmozdították eredeti helyéről. 1990-ben talapzatát megemelték és kiegészítették a II. világháború harcterein, a koncentrációs táborokban és a bombázások során elhunyt körmendi lakosok neveivel, valamint ekkor állították fel jelenlegi helyére, a Hősök terére. Most 328 név található az emlékművön.

Az emlékezést, a tiszteletet a babérfüzér és a négy, szimbólumot megtestesítő alakból piedesztálra komponált csoport segíti. A zászlót megragadó katona tartásával az ideált, a másik oldalon a lehanyatló a hősi halált, a fegyverét megragadó férfi az elszántságot, a küzdelem folytatására készséget ábrázolja a mozdulatok segítségével. A fő nézetben statikus látvány a hátsó oldalról mozgalmasabb, amit a drapériák, a tárt karú, címerpajzsra támaszkodó, lefordított fáklyát tartó allegórikus nőalak - Patrona Hungariae - barokkos megmintázása fokoz. Az elesett körmendi katonák névsora a csonkagúla oldalain olvasható.