A város főterén 2000-ben a Millennium tiszteletére felállított „Időkapu” a múlt és a jövő közti átmenetet, a jelen pillanatát szimbolizálja. A félig nyitott bronzkapu két oldalán a világ történetének, és a magyar történelemnek a jelentős eseményeit láthatjuk.
A világtörténelmet bemutató oldalon az Ember tragédiájában megírt jeleneteket fedezhetjük fel. A Világmindenség közepén egy embrió az emberiség születését ábrázolja. A bal felső sarokban Gábor az igazság angyala látható, amint kiűzi Ádámot és Évát a Paradicsomból, és ezzel megkezdődik az emberiség fájdalmas nehézségekkel és kurdarcokkal teli szenvedése.
Alatta a görög harcosok, az ötödik színt idézik, Athént, ahol Ádám elszenvedte az első kudarcát, és megtagad minden eszmét és erényt.
Az athéni szín alatt a sötét középkor barbár, kegyetlen, vérengző embertelen világa következik.
A bal alsó sarokban a londoni szín, az ipari forradalom, az elgépiesedett, korlátlan szabad versenyes kapitalizmus korszaka látható.
Innen a jobb alsó sarokba lépve már a múltból a jövőbe jutunk, a falanszter jelenet a megvalósult „testvériség” és „egyenlőség” mellett kiürült embertelen és boldogtalan világ képét vetíti előre.
Végül Ádám úgy dönt, hogy elszakad a Földtől, egy rakétával az űrbe indul, Lucifer már a győzelmét ünnepli, a Föld szellemének hívására azonban Ádám visszatér a Földre, és a küzdelmet választja.
A jobb felső sarokban a végítélet előjeleként megjelenik az Apokalipszis négy lovasa, a Háború, a Halál, a Viszály és az Éhínség, Albrecht Dürer által ismert ábrázoláshoz hasonló formában.

A magyar történelmet bemutató oldal középpontjában egy gyermekét átkaroló menekülő anya helyezkedik el, a háborúk és viszályok örök áldozataként. Az egyes jelenetek a Honfoglalástól indulnak, majd a Tatárdúlás, a Parasztlázadás, a Török uralom, a Bocskai-felkelés, a Rákóczi-szabadságharc, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc, az I. világháború és végül a II. világháború szimbolikus ábrázolása látható.
(Forrás: Gyurcsek Ferenc)