Péter Zsuzsa első (és mint utóbb kiderült, egyetlen) budapesti köztéri szobrát 1970-ben állították fel, Zuglóban, a Bosnyák téren, a templom melletti területen, úgy, hogy a szobor a Nagy Lajos király út felé nézett. A szobrász a korábbi vagy az ezt követő korokhoz mérten nagyon fiatalnak számított még ekkor is: 33 éves volt. Az egyszerű, sallangmentes zsánerszobor éppen póztalanságával hat, és számomra feltétlenül az egyik legvonzóbb nő-ábrázolás a korabeli Budapesten.

Környezete eléggé lehangolódott az elmúlt évtizedekben, ezen részben segített, amikor a Bosnyák téri templomot körbekerítették, később pedig a Kartográfiai Vállalat épületének földszintjén megszüntették a postát és ezzel tehermentesítették a szobor melletti parkolót. Sajnos, utóbb átestünk a ló túloldalára: a zöldterület megőrzése és rendbetétele helyett a szobor környéke nemrégiben burkolat-felületet kapott, a járórészbe épített szökőkúttal. Hamarosan kiderül, hogy ezt a változást a szobor miképpen viseli.

Érdekes módon olyan darab, ami valahogy eggyé vált a Szoborlap/Köztérkép lényegével: a lapalapító Pál Tamás töltötte fel eredetileg, a lentebb olvasható hozzászólásokból pedig kiderül, hogy néhai tagtársunk, a rendkívül termékeny és kiváló fotós, Neszták Béla kolléganője volt a szobor modellje, aki aztán férjével együtt külföldre disszidált.