Országzászló
Az Országzászló mozgalom létrehozója a trianoni fájdalom volt. A nemzeti összetartozás kifejező eszköze így a csonka Magyarország városaiban egy olyan oszlop lett, amelyen félárbocra eresztett magyar zászlót helyeztek el. A mozgalom életre hívója Urmánczy Nándor országgyűlési képviselő volt, aki 1925-ben hirdette meg az Országzászló Mozgalmat.
A két világháború között az egész Magyarországra kiterjedő mozgalom a budapesti Szabadság téren 1928. augusztus 20-án felállított Ereklyés Országzászlóval indult útjára, majd országos mozgalommá terebélyesedett az országzászló- állítás. Az Országzászlók „állandó kelléke" a Trianon előtti utolsó hivatalos középcímer volt, legtöbbször angyalokkal ékesítve. Sok helyen díszes lépcső vezetett a talapzathoz. A két világháború közötti Magyarországon minden „magára valamit adó" település felállította saját országzászlóját. Így aztán az eltelt alig másfél évtized alatt mintegy ezer helyen avattak országzászlót, így fejezve ki a trianoni döntés elleni tiltakozást és a nemzeti gyászt.
A második világháború után bekövetkezett szovjet befolyásoltság miatt megpecsételődött az Országzászlók sorsa is. Legtöbbjüket 1949-ig lerombolták, a kisszámú megmaradtnak 1956 vetett véget. Az Országzászlók visszaállításának folyamata 90-es évektől kezdve azonban újra felerősödött. Perkátán 1936. október 25-én avatták fel ünnepélyesen az Országzászlót. Gáspár János lelkész szentelte fel, megyei elöljárók és Hunyady Imre gróf jelenlétében. háború alatt, a környéken elesett és beszállított 100 orosz katonát temettek el az Országzászló környezetében és emlékművet is emeltek, az eredeti oszlopot sértetlenül hagyva, azt ügyesen beborítva.
A perkátai elöljáróság 1946-ban a megyei alispántól kérte a két orosz temető összevonását, melyet a székesfehérvári orosz állomásparancsnokság engedélyezett, így a 100 orosz katona holttestét is a szovjet katonai temetőbe szállították.
Ez egyben az Országzászló emlékművének bizonyos visszaállítási lehetőségét is jelentette.
Az 1848-as szabadságharc századik évfordulójára, a magyar hősök emlékműveként avatták újra,
„ELHULTANAK LEGJOBBJAINK HOSSZÚ HARC ALATT” felirattal és az első világháborús áldozatok hiányos névsorával ellátott márványtáblával.
1958. június 6-án P. Horváth Ferenc szentelte fel a magyar hősök emlékművét. A II. világháborúban elesettekre emlékező márványtábla 1989-ben került az emlékműre." ^[1]

---