Erzsébet itthon és külföldön is a legtöbbet ábrázolt szentek közé tartozik.
Vonzó egyénisége - a szenvedőkkel, a szegényekkel való együttérzése, önfeláldozása - sok művészt inspirált. A középkortól kezdve elsősorban - fő attribútumával - a rózsákkal ábrázolták, így jelenítette meg a legtöbb művész.

Fésűs Károly szobrász alkotása, merevséget és lágyságot ötvöző szobra, visszafogottan érzékelteti a vonzó személyiségben rejlő kettősséget, Erzsébet belső tartását, szépségét és az aszkézis középkori egybefonódását.
Erzsébet gyengéd mosolyú úrnőként jelenik meg, arca belső boldogságot, derűt sugároz. Egyszerűségét kifejezi az is, hogy nincs dicsfény a feje körül, csak simán formált korona.

A 1,30 méteres szobor 1,70 méteres talapzaton áll, melyet három oszlop díszít.
Az iskola előtti gondozott park méltó helyet biztosít a szobornak.

Forrás: Interjú Fésűs Károly szobrásszal