2006. szeptember 2-án, a Bazilika felszentelésének 150. évfordulóján Erdő Péter bíboros, prímás esztergom-budapesti érsek így kezdte beszédét (Forrás: Magyar Kurír):

„A most felolvasott evangéliumi szakaszban egy híres, gazdag ember tér meg Jézushoz. Egy gazdag ember, aki azonban vagyonát nem éppen tisztességes úton szerezte. Ez az a történet, amelyben kibomlik előttünk, hogy nem elég érezni azt, amit érzett az evangélium imádkozó vámosa, hogy elrontottuk az életünket, hogy önmagunkban nem vagyunk elég erősek hozzá, hogy visszataláljunk az igaz útra, nem elég az sem, hogy érdeklődéssel forduljunk Jézus tanítása felé. Ez az érdeklődés megvan Zakeusban, olyannyira megvan, hogy fára mászik tekintélyes ember létére, csak hogy megpillanthassa Jézust. Vár Tőle valamit, szeretne Tőle valamit. De Jézus megelőzi a közeledését, megelőzi azt, hogy Hozzá forduljon. Ő maga hívja le a fáról, és olyat tesz, amire ma azt mondanánk, hogy a legnagyobb illetlenség. Meghívatja magát vendégségbe. Megteszi ezt, mert tudja, hogy akivel Ő magát meghívatta, annak ezzel szerzi a legnagyobb örömet. Tudja, hogy Zakeus – ha nem merte is kimondani – ezt szerette volna, hogy egyszer Jézussal beszélhessen, hogy valóban közelről hallhassa a tanítását, vagy akár, hogy a tanítványa lehessen. És Jézus megérzi ezt, és bekéredzkedik Zakeushoz vacsorára. Zakeus pedig, megváltoztatja az életét. Ez a mai evangéliumnak a legfontosabb mondanivalója. Mert nem elég, hogy Zakeus vendégül látja Jézust, hogy meghallgatja Őt. Ha csak ennyi történt volna, biztosan nem említené meg a Szentírás ezt a történetet.”

A feni idézet tökéletesen fejezi ki a dombormű által mutatott képet, ehhez már nincs is mit hozzátenni.

A fektetett téglalap alakú alkotás a bazilika oszlopcsarnokában, a főbejárat felett látható.

Ezután bement Jerikóba, és áthaladt rajta. Volt pedig itt egy Zákeus nevű férfi; ez főadószedő volt, és gazdag. Nos, igyekezett látni, ki ez a Jézus, de a sokaság miatt nem láthatta, mert kis termetű volt. Így hát elfutott előre, és felmászott egy eperfügefára, hogy lássa őt, mert arra kellett elhaladnia. Mikor pedig Jézus arra a helyre ért, feltekintett, és ezt mondta neki: „Zákeus, siess, szállj le, mert ma a te házadban kell maradnom.” Erre az sietve leszállt, és örvendezéssel vendégül fogadta őt. Akik viszont látták ezt, mindannyian morogni kezdtek, ezt mondva: „Olyan férfihoz tért be szállásra, aki bűnös.” Zákeus pedig felállt, és így szólt az Úrhoz: „Íme! Javaim felét, Uram, odaadom a szegényeknek, és bármit zsaroltam is ki valakitől hamis vádolással, négyszeresen visszatérítem.” Jézus erre ezt mondta neki: „A mai napon megmentés jött e házhoz, mivelhogy ő is Ábrahám fia. Mert az Emberfia azért jött, hogy megkeresse és megmentse, ami elveszett.” (Lukács 19:1-10)