A Bazilika felszentelésének napját Scitovszky prímás 1856. augusztus 31-re tűzte ki. Meghívta Ferenc Józsefet is, a koronázatlan fiatal királyt, aki el is jött. Ennek állít emléket a bazilika déli tornyához vezető átjáró íves záródása felett a dombormű. Johann Meixner bécsi szobrász kitűnő portrékkal jeleníti meg a részvevőket. A középen az oltár jelzi a templomot, amelynek második lépcsőjén olvasható a felszentelés dátuma. Jobbra a szertartást végző prímás, Scitovszky János bíboros éppen megkeni a kereszt jelével a templom falát a szentelt krizmával. Mögötte az ország főbb egyházi méltóságai kaptak helyet. Felismerhetjük a háttérben a görög-katolikus püspököt is. Baloldalt, baldachinos emelvényen az uralkodó, Ferenc József császár áll a kíséretével. Ő mindent elkövetett az előző években, hogy a Magyar Katolikus Egyházat beolvassza a bécsi érsekségbe. Scitovszky János prímás hihetetlen energiájának és diplomáciai tevékenységének köszönhetően végül is a pápa az 1855. évi vatikáni-osztrák konkordátumban nem csorbította meg a magyar prímás jogait.

A templomszentelésen a prédikáció magyarul, németül és szlovákul hangzott el. A szertartás fényét jelentősen emelte a zene! Scitovszky bíboros nagy tisztelője volt Liszt Ferencnek, akihez baráti szálak fűzték. Ő kérte fel Európa ünnepelt zeneszerzőjét, hogy e nagy jelentőségű történelmi eseményre ünnepi misét komponáljon. S Liszt Ferenc megalkotta az európai zeneirodalom méltán híres művét, az Esztergomi misét. 1856. augusztus 31-én a magyar ruhába öltözött Liszt Ferenc vezényletével csendült fel ez a remekmű a bazilika új, salzburgi orgonáján. A magyar zene betöltötte a bazilika hatalmas belső terét és a jelenlévők szívét-lelkét!

A 15 személyt ábrázoló reliefen látható még Albrecht főherceg, az apostoli keresztet tartó Forgách püspök, valamint Ranolder és Strossmayer püspökök is.

(Forrás: Új Ember Magazin, Prokopp Mária: Felcsillant a remény a magyar nemzet egén)