Az emlékművet 1927. október 16-án avatták fel, állítólag Horthy Miklós kormányzó jelenlétében. Az alkotás kivitele és felirata egyértelműen irredenta jelleget kölcsönzött az emlékműnek. Egy kürtöt fújó ősmagyar vitéz - Lehel vezér - alakja alatt a következő felirat volt olvasható:
„A VILÁGHÁBORÚBAN
ELESETT HŐSEINKNEK
TISZTELETÜNK ÉS HÁLÁNK JELÉÜL
1914-1918”

Alatta:

„Feltámadnak haddal vésszel
buzogánnyal, kelevézzel
kifeni mind nehéz kardját
s a hont újra elfoglalják.”

Az emlékmű eredetileg a Postaparkban állt, de 1934-ben az országzászló felállítása kapcsán áthelyezték a Kálvin térre a református templom sarkához.
1944-ben találatot kapott, ezért az épségben megmaradt talapzaton egy I. világháborús katona alakját helyezték el, így alakították át I. és II. világháborús emlékművé. (Lásd a 4018-as számú csatolt műlapot!) Az sem zárható ki, hogy ebben az átalakításban a szobor irredenta jellege is szerepet játszott, hiszen az 1945 utáni politikai berendezkedés szellemiségétől távol álltak az ilyen típusú emlékművek.
Érdekes, hogy hét évtized távlatából mennyire elhalványult a szobor története. Például Éles Bulcsú „Hajdú-Bihar megye világháborús emlékművei” című, 2006-ban megjelent tanulmányában ez áll: „A művész eredetileg Lehel vezért akarta kifaragni a kőből, de közbejött a megrendelés, így lett első világháborús honvéd a szoborból.”
Ezzel szemben 1944-ig, Lehel vezér alakja őrködött az I. világháborúban elesett katonák emléke fölött.

1927. október 11-én adott hírt először az MTI a berettyóújfalui hősi emlékmű avatásáról, melyet 1927. október 16-án, vasárnap délelőtt avattak fel. A település kettős ünnepet ült ezen a napon, mert délután az ország első Leventeházát is felavatták.

Az avatáson jelent volt Horthy Miklós kormányzó, akit az állomáson ünnepélyes keretek között fogadtak délelőtt 9 órakor. A fogadáson jelen voltak: báró Feilitzsch Bertold, Bihar vármegye főispánja, gróf Bethlen Pál, báró Vay László, Leszkai Gyula felsőházi tagok, Fráter Jenő, Morvay Zsigmond, Krüger Aladár, Szilágyi Lajos országgyűlési képviselők, dr. Fráter László alispán.

Az állomásról a vármegyeházára hajtattak, ahol a kormányzó villásreggelin vett részt, majd beszédében kifejtette, hogy „a két ünnepség voltaképp egy célt, egy nagy gondolatot szolgál, a férfierények kultuszát”.

A megyeházáról a református templomba mentek át az ünnepségen részt vevők, ahol istentiszteleten vettek részt. Az istentisztelet után a templom melletti piactéren a hősök szobrának avatása következett, a szobor alkotója Vass szobrászművész. Az avatás elején elhangzott a Hiszekegy, ezt követően Nyíri István ünnepi beszéde közben leleplezték az alkotást. Hajdú Gyula református lelkész és Gyenes György plébános áldották meg a szobrot. Vitéz Magasházy László alezredes tette le a kormányzó nevében az első koszorút, melyet a honvédelmi miniszter, a nemzeti hadsereg, a megye, a város, a vitézek, társadalmi egyesületek és hozzátartozók koszorúinak elhelyezése követett. Az avatási ünnepséget a Himnusz zárta.

A kormányzó ezután a Leventeházhoz hajtatott, melynek avatásán dr. Ertsey Péter kormányfőtanácsos mondott avatóbeszédet, és a különböző felekezetek papjai megáldották az épületet.

---