Tatabányán 1988. július végétől bányász fafaragó tábor működött. A Cs. Kiss Ernő vezette fafaragó csoport készítette a Csete György által tervezett parkban levő, Székesfehérváron eltemetett királyokat ábrázoló faszobrokat. A parkban megtalálható még Géza nagyfejedelem és Bethlen Gábor alakja is. A szobrok elkészítésénél a fafaragók Péterffy László szobrász vázlataiból dolgoztak. A fafaragó csoport Fejér megyei tagjai Nagy Gyula, Csernyi Vilmos, Sáritz Gyuláné és Bodor Béláné voltak. Bethlen Gábor alakját Gaál János, a népművészet mestere készítette. A Királypark ünnepélyes avatása 1988. augusztus 20-án volt.
(Magony Imre székesfehérvári szoborkatalógusának 2004-es kiadása alapján)

A Székesfehérváron eltemetett királyoknak emléket állító parkban a felállított szobrok feliratai az ábrázolt király nevét és uralkodásának idejét tartalmazzák. Az alkotásokat Szent István halálának 950. évfordulója alkalmából állították.

Géza – 997
Géza Taksony halála után, 972 körül lett fejedelem, nem sokkal később megkeresztelkedett. A külpolitikában békére törekedett, a belső harcokra figyelt inkább. 997-ben bekövetkezett halálakor végakaratának megfelelően Székesfehérváron, az általa építtetett úgynevezett négykaréjos templomban (feltehetőleg az ország első templomában) temették el, melynek körvonalait a székesfehérvári Bazilika előtti területen fehér kövekkel kirakva jelzik.

Szent István 1000-1038
Géza fejedelem szakított az addigi trónöröklési renddel, és fiát, Istvánt jelölte utódjául, aki II. Szilveszter pápától királyi jelvényeket kért, melyeket meg is kapott. Nevéhez fűződik a középkori magyar királyság megalapítása, házassága révén biztosította a nyugati országhatárt. Halálakor Székesfehérvárott, az általa építtetett Mennybe felvett Máriának szentelt templomban temették el.

Könyves Kálmán 1095-1116
I. Géza király fia Szent László halála után került a magyar trónra, bár nagybátyja papnak szánta, és testvérét Álmost jelölte utódjául. 1102-ben elfoglalta Horvátországot, és horvát királlyá koronáztatta magát. Öccse, Álmos felkelést szított ellene, de ez nem vezetett eredményre, és a fogságba esett Álmost és fiát, Bélát megvakíttatta. Hosszas betegség után hunyt el, Székesfehérvárott temették el.

II. (Vak) Béla 1131-1141
II. Bélát II. István vitette a királyi udvarba trónörökösként, majd II. István halála után koronázták királlyá. Könyves Kálmán második feleségének fia Borisz megpróbálta tőle megszerezni a trónt, de vereséget szenvedett. II. Béla békésebb politikát folytatott, megszerezte Boszniát. Négy fia közül három király lett, halálát követően apja mellé temették el a királyi bazilikában Székesfehérváron.

II. Géza 1141-1162
Uralkodása alatt Borisz megpróbálta a trónt megszerezni tőle. 1147-ben VII. Lajos francia király keresztes sereggel vonult át az országon, ekkor erősödtek a francia-magyar kapcsolatok. Mánuel bizánci császár Boriszt, majd II. Géza öccsét, Istvánt támogatta a trón megszerzéséért vívott harcban. Végül békét kötöttek, melyet 1161-ben meghosszabbítottak. 1162-ben, 32 évesen II. Géza váratlanul elhunyt, Székesfehérvárott temették el.

II. László 1162-1163
II. László még II. Béla alatt Bosznia hercege lett, majd II. Géza hercegi udvartartást adományozott neki, amit azonban 1158-ban elvett tőle, így László Bizáncba távozott. Mánuel bizánci császár segítségével tért haza, Mikó kalocsai érsek koronázta királlyá. Lukács érsek egyházi tilalom alá vetette az országot, László bebörtönöztette, majd kiengedte, az érsek átokkal sújtotta, ezért ismét bebörtönöztette. László rövidesen elhunyt, Székesfehérváron helyezték örök nyugalomra.

IV. István 1163-1165
IV. István még apja életében Szerém hercegévé lett, hercegi udvartartást kapott. Bátyja, László halála után Mikó kalocsai érsek koronázta királlyá. Lukács érsek törvénytelennek nyilvánította uralmát, és hiába kért segítséget Frigyes császártól. Mánuel bizánczi császár is csak hitegette. A Szerémségben, Zimony várában saját hívei ölték meg a szabad elvonulás reményében. Holttestét sokáig nem temették el, őt okolva a trónharcokért, később helyezték örök nyugalomra Székesfehérváron.

III. Béla 1172-1196
Mánuel bizánci császár le szerette volna zárni a magyarokkal való háborúskodást, így fia nem lévén, Bélát jelölte utódjául, eljegyezte Mánuel lányát, Máriát. Később Mánuelnek fia született, így felbontották a jegyességet, és Chatillon Ágnes lett a felesége. 1172-ben tért haza. III. István halála után. Pápai engedéllyel a kalocsai érsek koronázta királlyá, mivel Lukács érsek megtagadta a koronázást. Anyjával együtt lázadó Géza öccsét elfogatta, majd szökésük után Gézát Szobieszláv cseh herceg kiadta neki, így bezáratta. III. Béla nem háborúzott, egyedül Velence ellen viselt hadat. 1186-ban megözvegyült, és Margitot, VII. Lajos francia király lányát vette nőül. Halálát követően Székesfehérváron helyezték örök nyugalomra.

Károly Róbert 1301-1342
Az utolsó Árpád-házi király halálát követően egy kisebb csoport megkoronázta Károly Róbertet, majd 1309-ben – miután királlyá választották – egy új koronával a Buda várában található mai nevén Mátyás-templomban ismét megkoronázták. Végül – miután a koronázási jelvények visszakerültek László vajdától – Székesfehérváron 1310-ben újból megkoronázták. Károly Róbert helyreállította az ország központi irányítását, házasságai politikai célokat szolgáltak. Korszerű, hűbéri függésen nyugvó bandériumon alapuló hadsereget hozott létre, gazdasági reformjai virágzó hatalommá tették az országot. Halálát követően Székesfehérvárott temették el.

Nagy Lajos 1342-1382
1342. júliusában koronázták királlyá. Endre öccsét meggyilkolták, így hadat vezetett Nápolyba, majd 1352-ben békét kötött, és lemondott a nápolyi királyságról.1370-ben Krakkóban megkoronázták. Uralkodása alatt az ország békében élt. Hosszú betegsége végén leprában halt meg, Székesfehérvárott temették el.

V. Albert 1437-1439
Albert Zsigmond leányát Erzsébetet vette nőül, és Zsigmond halálát követően királlyá koronázták. Egy éves távolléte a cseh trónigény miatt ellenállást váltott ki, majd hazatérése után 1439-ben Szendrőnél megindult a törökök ellen. A háborúban vérhasjárvány következtében megbetegedett, és hazatérése után hamarosan meghalt. Székesfehérváron temették el.

Mátyás 1458-1490
V. László halála után – mivel a leányági örökléshez a főurak nem járultak hozzá – Mátyást királlyá választották. Első felesége Podjebrád Katalin, második felesége Aragóniai Beatrix volt. Zsoldos sereget hozott létre, mely legfőbb támasza volt. 1490-ben Bécsben hunyt el, és a királyi tanács döntése értelmében úgynevezett „kettős temetésben” részesítették, először Bécsben ravatalozták fel, onnan Budára hozták, majd Székesfehérvárra, ahol a temetésen „Pietro Ransano lucerai püspök, nápolyi követ, mondott Mátyás felett halotti beszédet”. A testet ideiglenes sírban helyezték el, mivel a királyi sírhely ekkor még nem készült el.

II. Ulászló 1490-1516
II. Ulászló házassági szerződést kötött Brandenburgi Borbálával, Mátyás özvegyét pedig titokban feleségül vette. A pápa érvénytelenítette a házasságokat, ekkor vette nőül Candalei Annát, aki fia, Lajos születése után nem sokkal elhunyt. Ulászló ezután nem sokat törődött az országgal, zilált időszak következett. Ulászlót halálát követően Székesfehérváron temették el.

II. Lajos 1516-1526
Lajos Miksa császár unokáját, Máriát vette nőül, ekkor mindössze 9 éves volt. Apja halálát követően az országgyűlés nagykorúnak nyilvánította. 1526-ban Mohácsnál a magyar sereg megsemmisült, a király pedig a Csele patakba fulladt. Székesfehérváron temették el.

I. (Szapolyai) János 1526-1540
1526. november 10-én, a királyválasztó gyűlésen, Székesfehérváron csak Szapolyai János neve hangzott el. A következő napon meg is koronázták. A horvátok Ferdinándot ismerték el magyar királynak, ezért seregei megtámadták az országot. Több vesztes csata után János meghódolt Szulejmánnak, majd a váradi megegyezésben Ferdinánddal is békét kötött. Fiúgyermeke születését követően azonban betegsége legyőzte, és meghalt. Szapolyai János maradványait a várost elfoglaló II. Szulejmán - más forrás szerint Ahmed bég - kidobatta Szent István bazilikájából, mivel Szapolyai szövetséget kötött Szulejmánnal, ezért annak vazallusa lett, így nem volt méltó arra, hogy a királyok temetkezési helyén nyugodjon. A maradványokat a hívek az akkori Hal téren (ma Piac tér) álló Szent Mihály templomba - melyet 1303-ban említenek először oklevelek - vitték és ott temették el.

---