Szun Jung (1902—1984) eszperantista volt, s amikor 1928-ban hozzájutott a János vitéz néhány évvel korábban Magyarországon megjelent eszperantó fordításának egy példányához, elhatározta, hogy átülteti kínaira. Az elkészült fordítással Lu Hszünhöz fordult, aki készségesen vállalta nemcsak a mű lektorálását, gondozását, hanem önálló kötetben történő megjelentetésének gondját-baját is. Így látott napvilágot egy sanghaji kiadónál (1931-ben) a kínai János vitéz, Petőfi arcképével, életrajzával, illusztrációkkal, a fordító és Lu Hszün utószavával.
Ezt követően Szun Jung további Petőfi-versek fordításához is kedvet kapott, s a negyvenes évek elejéig a költô több mint félszáz versét ültette át eszperantóból kínaira.
Az 1950-es években Szun Jung ismét megbízást kap, aki munkájába ezúttal már Kínában tanuló magyar ösztöndíjasokat is bevont. Ők írták a jegyzetapparátust, segítettek a válogatásban és az illusztrációk beszerzésében, s ami legfontosabb: ők készítették magyar eredetiből a kínai nyersfordításokat, valamint elvégezték a már meglévő fordítások magyar eredetivel való egybevetését.
1954-ben jelent meg a több mint száz verset, valamint az eredeti alapján némileg kiigazított János vitézt tartalmazó kötet, Petőfi válogatott versei címmel. A kötetet a kínai olvasók kedvezően fogadták: 1954—1964 között hét kiadást, illetve újranyomást ért meg — összesen százezer példányban.
http://epa.oszk.hu/00400/00458/00008/8k21.htm
1987 októberben az MSZMP főtitkára, Kádár János járt hivatalos baráti látogatáson Kínában, ott vehette át a két műfordítói szobrot a kínai nép ajándékaként.

Angol leírás, sztori

He translated into Chinese poems of Sandor Petofi.