Az egészen párját ritkítóan gyönyörű épületdísz címét azonnal megértjük, ha tudjuk, hogy a Közraktár utca és a Bakáts utca sarkán álló hétszintes modern lakóépületet 1940-41-ben a Weiss Manfréd Vállalatok Elismert Nyugdíjpénztára építtette. Miután a ház ma, hetven évvel felépülte után is rendkívüli építészeti teljesítménynek számít, ide írom tervezőinek nevét: dr. Barát Béla, Novák Ede, Hofstätter Béla, a statikus tervező dr. Enyedi Béla volt (igaz, gyengébb épületeknél is oda szoktam ezt írni). Beck Ö Fülöp a ház leendő lakóira, illetve a házban megszerzett lakásnál jogalapul szolgáló tevékenységre utaló domborműve a földszinti sarokrészen van elhelyezve, oly módon, hogy három figura a Közraktár utca felé, hét férfi-alak, akik szemmel láthatólag valamilyen fémöntéssel kapcsolatos gyári műveletet hajtanak végre épp, a Bakáts utca felé eső homlokzatra került. Ez az elhelyezés kiemeli az épület rendkívüli építészeti megoldását: az utolsó képen jól látható, de a teljes sarkot mutató képekről is kivehető, hogy a földszint és az emelet síkja a Bakáts utca felé eső fronton a sarokig igen finoman el van tolva, el van forgatva egymástól. A valóságban egészen kiváló dolog ez az 'eltolás', és nagyszerű, már-már katartikus maga a dombormű is.

A Bakáts utca felé eső nagyobb rész négy függőleges darabból van összeillesztve, közelebbi nézete pedig megerősítheti, hogy a művet (45-ben vagy 56-ban?) ért golyónyomokat utóbb javították.

Tudvalevő, hogy az annak idején a Nyugat köreiben is nagy becsben álló képzőművész (a folyóirat emblémájaként felhasznált és minden szám borítóján ott látható Mikes Kelemen-érem az ő műve) származása miatt élete utolsó éveiben különféle megpróbáltatásoknak volt kitéve, utolsó hónapjaiban pedig bujkálni kényszerült, és Budapest ostromakor halt meg; ez az 1941-ben elhelyezett épületdísz tehát utolsó, a korabeli nyilvánosság tekintete elé még életében odakerült műveinek egyike.