Rákoskeresztúr - Rákosmente - régen volt népének mezőn való gazdálkodására is utal(hat) az életnagyságú, kőtömbön 'Ülő paraszt férfi'. Egyszerűsége, testtartása, arcának tisztasága a méltósága.
'Méltóságot' sugároz a 'Bíró' dísztelen, de méretesen vastag botja is, melyen a férfi kezét tartja.
'Falu-nagyként' ismeri a törvényt és saját kötelességét is. Elődeinek, őseinek feladata volt:
...'Szent László Király Dekrétumainak Első Könyve 11. Fejezet „Ha pedig a falu távolabb esik és a falu népe el nem mehet a templomba, mégis egy közülük menjen el mindnyájan képében, kezében a bottal, és vigyen az oltárra gyertyát meg három kenyeret.”...

olvashatjuk Szent László törvényeiben, ahol már a falu közösségét „jelképező” botról is szó esik – a községi bírák hatalmi jelvénye az 1700-as évekig a mindig maguknál hordott „bírói bot” volt.

Mára a bíró és botja is 'megkövült', de Martsa Istvánnak köszönhetően
emléke tovább élhet a főváros XVII. kerületében, ahol őt méltó helyén - a 'hivatal' előtt - elhelyezték.

Az 'Ülő paraszt férfi' Martsa 40 szobrának egyike, a 'szoborlap' 25. Martsa István szobra.