Csány László (Zalacsány, 1790. – Pest, 1849. október 10.) katona, politikus, miniszter, országgyűlési képviselő, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc vértanúja. Középbirtokos, nemesi családból származott. Huszártisztként 1809 és 1815 között harcolt a Napóleon elleni háborúkban. Az Ellenzéki Kör tagjaként 1848-ban részt vett a március 15-i forradalmi eseményekben. A Szemere-kormányban közlekedési miniszter volt, egyúttal a keszthelyi kerület országgyűlési képviselőjévé is megválasztották. A világosi fegyverletétellel esett fogságba. A bíróság kötél általi halálra ítélte. Az ítéletet október 10-én a pesti Újépület melletti fapiacon hajtották végre. Utolsó szavai ezek voltak: 'Hazámért ezt is szívesen!'
1929-ben iskolát neveztek el róla Keszthelyen. Az iskola bejáratánál 1998. március 15-én, az 1948-49-es magyar forradalom és szabadságharc 150. évfordulóján avatták fel 5/4-es bronz mellszobrát, amely carrarai márványból készült talapzaton áll.