'Jászberényben az I. világháború okozta súlyos gondok ellenére is foglalkoztatta a közélet vezetõit egy, a kulturális fejlõdést elõsegítõ új középfokú, nevezetesen, tanítóképzõ intézmény létesítésének gondolata.

Gróf Apponyi Albert vallás- és közoktatásügyi miniszter 1917-ben már 36. éve képviselte a várost az országgyűlésben. Politikai szándékai alapján a világháború alatt 3 új tanítóképzõ intézetet is létesített. Így történt, hogy amikor a szokásos évi látogatásakor Jászberényben járt, államtitkárának, Tóth Jánosnak a helyi kezdeményezõk felvetették a 4. tanítóképzõ Jászberényben alapításának kérdését. Az államtitkár Budapestre visszatérve rövid idõn belül megfogalmazta minisztere számára a jászberényi tanítóképzõ létesítésére vonatkozó törvényjavaslatot, amit Apponyi Albert sürgõsen az országgyûlés elé terjesztett, s az országgyűlés azt elfogadta.

1917. október 10-én érkezett dr. Vavrik Endre polgármesterhez a 'fokozatosan kifejlesztendõ állami tanítóképzõ-intézet' szervezésérõl szóló rendelet.

1917. október 11-én - 85 évvel ezelõtt - a város képviselõ-testületének, a város testületei jeles személyiségeinek a jelenlétében a Kossuth úti egyemeletes népiskolában, az ún. Morgóban megnyílt a jászberényi állami tanítóképzõ intézet. Rá egy hónapra a polgármester javaslatára a rendkívüli közgyűlés úgy határozott, hogy a Rákóczi úton - fõiskolai karunk mai helyen - díjmentesen átad a tulajdonából közel 5,5 kat. hold területet a létesítmény építésének céljára.

A lelkes és gyors alapítás folytatását az ismert történelmi körülmények fékezték.

A jászberényi tanítóképzés létében, elért sikereiben meghatározó szerepe volt az igazgatóknak, s az általuk verbuvált tanárok kvalitásainak. Pinkert Zsigmond igazgatói kinevezésekor már országos hírnévre tett szert a kiskunfélegyházi képzõ iskolakerti kultúrát teremtõ és terjesztõ tanáraként. Õ lett Jászberényben a kezdés legnehezebb idõszakában a közösségteremtés és a minõségi oktatás megalapozója. A Morgó iskola üres épületét a miniszteri rendelkezés nyomán a háború közben megszűnõ tanítóképzõkbõl vagonokban érkezõ bútorokkal, oktatási segédletekkel tette tanításra és bentlakásra alkalmassá. A 2. tanévben a tanári kar folyamatosan gyarapodott az idõközben elszakadt országrészek neves tanítóképzõs tanáraival. Az I. osztályos tanulók zöme is Dunántúlról, illetve az Erdélyben, a Kárpátalján és a Felvidéken megszűnt, miniszteri rendelettel áthelyezett tanulókból állt.

Balázs Béla 1920-ban a zilahi tanítóképzõbõl került Jászberénybe. 1921-ben õ lett 9 évig a tanítóképzõ igazgatója. Tanári érdemei mellett megszállott népművelõ volt. 1921-tõl szinte mindennapossá vált a tanítóképzõs tanárok és tanulók kapcsolata a város, különösen a tanyák lakóival. A 'prepák' például nemcsak hospitáltak a tanyai - csíkosi, hajtai, peresi stb. - iskolákban, hanem tanáraik felkészítésével, felügyelete mellett ismeretterjesztõ elõadásokat is tartottak a felnõtteknek. Vállalták a helybeli zászlóalj analfabéta katonáinak tanítását is. Nevezetessé váltak önképzõköri foglalkozásaik, illetve a Toldi Miklós Sportkör vetélkedései. Az eltelt évtizedben stabilizálódott az új intézmény helyzete.

1927 végén csupán a kezdettõl szükséges új épület ügye nem jutott elõbbre. Ezért a következõ év elején Balázs Béla igazgatóval együtt városi küldöttség kereste meg Apponyi Albertet, aki rövid tájékozódás után választóival együtt még aznap Klebelsberg Kuno akkori miniszterhez fordult az építkezés gyorsításáért. 1928 õszén meg is kezdõdött e nagy munka, s 1930. június 12-én hivatalosan átadták Jászberényben az új Tanítóképzõ Intézetet.'
forrás: http://www2.szie.hu/ujsag/iv_13/14.html

Ma a főiskola a Szent István Egyetem Főiskolai Karaként működik.

A négy épületdíszítő dombormű a második emeleti ablakok fölött látható tudósportrék. Széchenyi István, Johann Friedrich Herbart, Eötvös Loránd, és a svájci Johann Heinrich Pestalozzi arcmásait láthatjuk 1930 óta, mióta ez az épület a főiskolai kar főépülete. Mára természetesen kinőtték, több új épület csatlakozik az 1930-ban emelt főépülethez. Egy egész kis városnegyed keletkezett az ott tanuló diákoknak, és mindez a MÁV pályaudvartól öt perces sétával érhető el.