Az egykor Kézdivásárhely városától külön álló Kanta településen
a XVII században építettek rendházat és templomot a ferences szerzetesek, majd helyüket később a minoriták vették át. A mai egyházi épület 1703-ban kezdett épülni, de korábban már állott itt egy kisebb templom. Valószínű ebből a régi templomból származnak a mai homlokzaton lévő, sok kérdést felvető, megcsonkitott domborművek. Ezek biztos, hogy másodlagosan vannak itt elhelyezve, és eredetileg a templombelsőben lehettek, és valószinű a keresztúti stációk két darabját képezték. Készítésüknek kora a XVII század első felére tehető, későreneszánsz, korabarokk elemeket viselnek magukon. Érdekes módon e festett kődomborművek csak középen, függőlegesen vannak kivésve (!?), ami az átépítési munkák eredménye. Az is figyelemreméltó dolog, hogy a homlokzat XIX század első felében történt átalakítása idején fontosnak tartották e csonkán maradt (valójában Krisztus nélküli) domborműveket a bejárat fölé elhelyezni.
A bal oldali dombormű Krisztus megostorozását ábrázolja felfegyverzett katonákkal, míg a jobb oldali a keresztrefeszítést, a kereszt egyik részén Máriával és Szent Jánossal, míg a túlsó oldalon a Krisztus halott testét megdöfő százados alakjával. A bomborművek alatt, ahogy a más keresztúti stációknál is megszokott, rövid felirat volt, be ezeket is levésték az átépítők. E két csonka mű további mélyreható kutatást igényel.