Az emlékmű eredetileg a II. kerület Vörös Hadsereg útja (ma Hűvösvölgyi út) Tárogató út találkozásánál állt. Az emlékművet a felszabadulás harmincadik évfordulóján avatták. A kb. 3,5 méteres vasbeton alkotás mindkét oldalán rohamozó katonák láthatóak.

Itt a parkban már látszik rajta az idő vas foga, több helyen töredezett, hiányos és kilátszanak a vasak a betonból.

A Budai Önkéntes Ezred hivatalosan 1945. február 12-én a kelenvölgyi iskolában alakult meg. A fasizmus ellen a Vörös Hadsereg oldalán harcolni kész katonák Variházy Oszkár alezredes parancsnoksága alatt álltak. A kb. 2500 létszámú sereg közül kb. 600-an elestek a felszabadító harcokban.

Felirat az emlékművön:
A felszabadító szovjet hadsereg és e helyen hozzájuk csatlakozott később Budai Önkéntes Ezredben egyesült egységek emlékére.
Budapest főváros II. kerületének lakossága.
1945 1975

Idézet Boros Géza Szoborpark című könyvéből:
"Az 1945-ben Budapest ostroma idején az önkéntesekből szerveződött Budai Önkéntes Ezred volt az egyetlen magyar katonai alakulat, amely a szovjet
csapatok oldalán részt vett a német megszállók kiűzésében. A Vörös Hadsereg útjáról (ma Hűvösvölgyi út) áthelyezett emlékmű betontömbjén rohamozó katonák negatív lenyomata látható. A durva vasbeton forma és a dinamikus kompozíció a küzdelem elementáris jellegét hivatott érzékeltetni. Az emlékmű egyik oldalán magyar, a másik oldalon szovjet katonák küzdenek a közös célért. A két oldalt a falat robbanásszerűen áttörő ötágú csillag köti össze. Amikor az emlékmű sorsáról döntöttek, nem az ezred szerepének történelmi megítélése vagy a formanyelvében a szokásosnál modernebbnek számító alkotás művészi értéke, hanem az ötágú csillagjelentett problémát. A bontást javasló II. kerületi önkormányzat részéről még az is felmerült, hogy ha a csillagot köztársasági (koronás) címer formájúra vésetnék át, az emlékmű maradhatna. Ez azonban a mű tartalmi meghamisítása lett volna, így végül - a szintén sokak nemtetszését kiváltó - áthelyezés mellett döntöttek. Az ezred egy másik, önkényuralmi jelképeket nem tartalmazó emlékműve viszont - Szabó Iván és Jurcsik Károly 1967-ben a Vérmezőn felállított alkotása - a helyén maradhatott."

Felirat az emlékművön:
1945-1975

A felszabadító szovjet hadsereg és e helyen hozzájuk csatlakozott később Budai Önkéntes ezredben egyesült egységek emlékére. Budapest Főváros II. kerületének lakossága.