Rákóczi Zsigmond egész alakos kőszobra a szerencsi Rákóczi vár északi bejárata mellett áll. Szathmáry Gyöngyi szobrásznő az erdélyi fejedelmet szokatlan, kissé irreális ábrázolásban formázta meg.

Rákóczi Zsigmond köznemesi családban született Felsővadászon 1544-ben, vagy 1554-ben . Apja, Rákóczi János Zemplén vármegye alispánja volt, Zsigmond a Rákóczi család vagyonának megalapózója, a dinasztia elsõ fejedelme. Ifjúkorában Miksa király szolgálatában harcolt a török ellen. Szendrei, majd 1587-ben egri fõkapitány. Részt vett a füleki és szikszói török elleni gyõztes csatákban, gyõzelmeiért bárói címet kapott. 1604-tõl Bocskai István híve, Erdély tejhatalmú kormányzója és generálisa. 1607. február 8-án, a gyulafehérvári országgyűlés fejedelemmé választotta, de egy év múlva lemondott a hatalomról, Báthory Gábor javára, hogy elkerülje a polgárháborút.

1608-ban halt meg, a szerencsi református templomban temették el.
A szerencsi vár építése Rákóczi Zsigmond anyagi támogatásával zajlott kb.15 évig, halálával viszont lezárult Szerencs várának fényes korszaka. Fiai már Sárospatakon építkeztek.
Az õ anyagi támogatásával jelent meg Károlyi Gáspár fordításában a Vizsolyi Biblia is.

Rákóczi sírja a szerencsi református templomban: http://mek.niif.hu/01800/01885/html/index1984.html