A Vígszínház a legnagyobb múltú, legnépszerűbb budapesti színházak egyike. 1896-ban, egy év alatt, épült fel, a bécsi Fellner és Helmer iroda tervei alapján.
A Havel Lipót építőmester kivitelezésével épült, szemből alig egyemeletnyinek látszó, fehér falú, neobarokk stílusú színház, nagy fényes ablakaival, kacér díszítéseivel, cirádás kupolájával elnyerte a látogatók tetszését. Az épület lendületes alakzatai és architektonikus vonalai dacára nincs díszítéssel túlterhelve, csupán a Lipót körútra néző homlokzat mozgalmasabb.
A kiugró üvegtetővel fedett kocsifeljáró mögött emelkedik a kupolás előcsarnok építménye tömör alsó és szabadon tagolt felső részével, amelytől két oldalra esnek a kétemeletes magasságú, felül nyitott teraszú lépcsőház szárnyai. A homlokzat középső része rotunda szerűen domborodik. E görbe felület emeleti részéhez az antik templomfeljárókat koronázó háromszögű oromfal simul, amely két páros oszlopon nyugszik. Az elő-épületet Róna József figurái díszítették; ő készítette a bal és jobb oldali ablak fölött elhelyezett (ma már nem látható) Kisfaludy Károly- és Csiky Gergely-szobrot is.
A II. világháborúban a színházépületet bombatalálat érte: az egyik leírás szerint 'a főfalak álltak, a pusztulást az utca felé semmi sem mutatta'.
Ebből arra lehetne következtetni: hogy a főbejárat felőli homlokzaton elhelyezett szobrok és díszítmények talán mégsem sérültek meg olyan súlyosan, hogy legtöbbjüket ne lehetett volna felújítani !
(A 'valamennyi díszítmény eltüntetéséről, ..és az eredeti díszítmények láthatóságának hiányáról' alkotott vélemény tárgyszerűségéről: ezen műlap és a kapcsoló műlap fotóinak részletes szemrevételezése után bárki könnyen meggyőződhet.)
A háború utáni újjáépítés egyik vezetője Kiss Tibor: a Margit-, Petőfi- és Lánchíd újjáépítésének építész tervezője volt!