Az épületet Hauszmann Alajos tervezte - eredetileg az Igazságügyi palota, a magyar törvénykezés háza céljára, amely magában foglalta a' magyar kir. kuria és a budapesti kir. itélőtábla helyiségeit'.
Az épület azóta számos funkciót töltött be, ennek megfelelően jelentős változásokon esett át. Erről ad képet a Múzeum időszaki kiállítása ('Átváltozások. Palotából múzeum' - 2010. szeptember 30. - 2011. február 20.)
.
A főhomlokzat központi része a timpanon szoborcsoportja három részből áll: középen az ötalakos Bírósági tárgyalás látható, a sarkokban pedig a Törvényhozás és a Törvénytanítás egy-egy fekvő allegorikus alakja /Zala György munkája/. http://www.kozterkep.hu/~/2902/_a_birosagi_targyalas_szoborkompozicio_budapest_zala_gyorgy_1896.html
A szoborcsoportot Szűcs László restaurálta http://szucslaszlo.eu/project/budapest-neprajzi-muzeum-timpanon-szoborcsoport/ Mivel ez a lap több alkotás összegzése, a közreműködő az elsőként kapcsolt, kifejtő műlapon került rögzítésre.

A timpanon felett háromfogatú diadalszekéren az Igazság istennőjének szobra látható jobbjában fáklyával, baljában pálmaággal /Senyei Károly/. http://www.kozterkep.hu/~/1206/_triga_szoborkompozicio_budapest_senyei_karoly_1896.html?l&nr=1
Ennek két oldalán a 'Törvényt adó' és a 'Törvényt látó' alakot megmintázó ülő szobor látható /Fadrusz János/.
A timpanontól mindkét irányban 6-6, a művészet, a tudomány és a kereskedelem jelképezéseül férfi és női kőszobrok láthatók.
A főhomlokzat mindkét szélén a további szobrok (ld. külön tervezett lapon) Róna József és Donáth Gyula alkotásai.

Véleményem szerint az Igazságügyi palota főhomlokzatának szobordíszei egy egységes koncepció mentén készültek el. Mint a kapcsolódó lapon jeleztem, lényegében egymástól elválaszthatatlannak éreztem a műveket.
Az időközben talált cikk megerősít abban, hogy Hauszmann saját maga kísérte nyomon a szobrok munkálatait. Cikkében ír arról, hogy pl. személyesen kereste meg a művészeket megbízásával, nem pályáztatás útján történt a kiválasztás.
Hauszmann Alajos: A budapesti Igazságügyi Palota
Megjelent: Magyar Mérnők- és Építési Egylet - 1897 (7.oldal)

Forrás: Vasárnapi Újság 43. szám http://epa.oszk.hu/00000/00030/02227/pdf/02227.pdf , ill. a Múzeum honlapja http://www.neprajz.hu/tartalom.php?menu2=518