A szobor eredetileg a Palacky híd hídfőjén állt. 1945-ben a bombázáskor megsérült és restaurálás után a mai nevén Visehrad nevű dombon helyezték el a többi hárommal együtt. A domb az ötödik sz-ban szőlőhegy volt később várat építettek rá ami az idők folyamán megsemmisült.

A mai Prága területén már a kőkor idejéből találtak emberi letelepedésre utaló leleteket. Ettől fogva folyamatosan lakják ezt a területet. A kelta származású bójok Kr.e 500 körül telepedtek meg a Moldva völgyében. Az időszámításunk előtti III. századból származó település-maradványok kerültek elő. A germán és markomann hódítás eredményeként a kelta népesség kitelepült. A nagy népvándorlás idején érkező hunok és longobárdok átvonulása után 500 táján jelentek meg a szláv (csehek, lučanok) népcsoportok. A Přemysl uralkodó dinasztia i. sz. 800 táján került a cseh törzs élére. A IX. század második felében a Nagymorva Fejedelemség hódította meg a területet, majd Szvatopluk morva uralkodó halála után, a X. században Prága környékén letelepült csehek sorra legyőzték a többi szláv törzset. A két keresztény missziós Cirill (eredeti nevén Konstantin) és fivére Metód 863-ban érte el Morvaországot, ahol több mint három évig tevékenykedtek, meghonosítva ezzel a kereszténységet a területen.

1346-ban a Přemysl-dinasztia kihalása után 40 évvel Luxemburgi I. Károly (1355-től német-római császár IV. Károly néven) kerül trónra, akinek uralkodása alatt élte Prága fénykorát. Korának kiemelkedő alakja, aki tanulmányait a párizsi egyetemen végezte. 1348-ban itt alapította meg Közép-Európa első egyetemét (Karolinum). IV. Károly idején épül a Szent Vitus-székesegyház, a Karlštejn és a Tyn templom, valamint a II. Ulászló által építtetett, 1342-ben árvíz által elsodort Judit híd alapjaira, kontinensünk egyik legrégebbi hídja, a Károly híd. Új városrész, a Nové Město (Újváros) jött létre. Uralkodása alatt IV. Károly a fontos vallási központtá vált Prágát a Német-római Birodalom fővárosává tette. Az ütemes fejlődés és a népesség gyors növekedése következtében Prága Európa három legnagyobb és legfontosabb városának egyikévé vált.

A Crown of Vysehrad egy fantasy elemekkel megfűszerezett történelmi dráma, ami egy Premysl nevű parasztegény és a VIII. században élt mondabeli fejedelemnő, Libuse szerelmének története. Ebben az időben a szlávok még nem tértek át a kereszténységre, pogány mítoszaik miatt (gonosz tündérek, mágia, egyebek) ez a Sötét Korszak (Dark Ages). Premysl és Libuse egyébként sok prágai szobron ^[7] felbukkan. Libuse fejedelemasszony szerepel a Prága alapításáról szóló legendákban is: Vysehrad hegy tetejéről lenézve egy fénylő csodavárost látott, melynek ragyogása elhomályosította a legragyogóbb csillagokat is. Ezért telepedett le itt. (Hamlet) forrás:http://index.hu/kultur/cinematrix/ccikkek/csaba1221/