A közélelmezési szempontokból igen fontos városi vásárcsarnokok felépítésének szüksége az 1880-as, 90-es évek fordulóján merült fel először; ekkoriban határoztak arról, hogy Budapest több pontján is hasonló üvegbetétes, vasszerkezetes csarnokokat emelnek, ahol árusítóhelyeken a Budapest környéki falvak lakossága és nagyobb élelmiszeripari vállalkozások egyaránt árusíthatnak majd egymás mellett. Ebből az időből származik a mai Vámház téren álló központi vásárcsarnok, a Klauzál (ekkoriban: István) téri, a Rákóczi téri és a Hunyadi téri csarnok mellett a Hold utcai vásárcsarnok is. Ez utóbbi kettő Czigler Győző tervei alapján és művezetésével épült. Látható, hogy az öt csarnokkal a korabeli Pest öt belső kerülete, az V., a VI., a VII., a VIII. és a IX. kapott ilyen újszerű, modern kereskedelmi egységet.

Az épület a főbejárati fronton bérlakásokkal épült meg, és passzázsszerűen átjárható, hiszen két párhuzamos utcát köt össze ma is; 'kijárása' a Vadász utcára esik. Maga az épület csekély mértékű esztétikai jellegű munkát leszámítva 1896 végére készen állt, noha hivatalosan csak 1897. februárjának közepén nyitották meg.

A hátsó homlokzati rajzok legkorábbi változatai is mutatják már az épületrész ornamentikáját, mely tartalmi értelemben döntő módon az épület alapfunkcióját emeli ki: tengelyszimmetrikus elhelyezésben állatfejeket (szarvast, szarvasmarhát, disznót, bárányt, halat) szerepeltet a homlokzat kitüntetett pontjain. Helyet kapott itt az állatábrázolásokon kívül más is, erre a műlapra mégis csupán az állatos fejszobrokat tettem fel. Közvetlen alkotójukról, a kéz tulajdonosáról, aki megformálta őket, nem találtam komoly adatot, de tény, hogy Czigler kezdeti terveiben ott szerepeltek, s az ötlet, az elképzelés, hogy itt legyenek, feltétlenül tőle, az épület tervének megformálójától, hogy ne mondjam: megálmodójától származik. Egy vásárcsarnokot 'megálmodni' mégsem olyan előkelő dolog, mint pl. a királyi palotát. Persze Czigler Győző kiváló építész volt, számtalan jelentős, ma is álló budapesti köz- és magánépület tervezője.

A vásárcsarnok érdekes építéstörténeti leírását adalékként ide csatoltam. Ebből az is kiderül, a csarnok 1982 óta fővárosi védettségű.