A pesti Vigadó főhomlokzatán elhelyezkedő hat szoborról az előző feltöltésnél igyekeztem minden apróságra kiterjedően írni - http://www.kozterkep.hu/~/13968/_kymbala_budapest_strobl_alajos_1884.html , akit az épület befejezése és a szobrok elhelyezése közötti dátum különbsége, a szobrok története, a meghívásos pályázat közelebbi menete érdekel, azon a műlapon sok, ezekről szóló részletet elolvashat.

A jobbról második szobor, Mátrai Lajos György Triangulum című alkotásának legnagyobb érdekessége, hogy ez az egyetlen a hat közül, ahol maga a megjelenítendő hangszer egyáltalán nem látszik. Mégsem lehet hiányérzete annak, aki nem mulasztotta el azt az énekórát, melyen az énektanár magával hozta és megmutatta ezt az egyszerű, háromszög alakú kis fém ütőhangszert, a szobor olyannyira plasztikus. Mátrai figurájának mozdulatában, a kinyújtott bal karban, a hátrahúzott jobb kar várakozásában szinte ott az énektanár megkönnyebbült kecsessége - ez a hangszer igazán nem jelentett súlyt, és megszólaltatása sem jelentett különösebb kockázatot, sem tanár, sem diák részére.

Érdekesség még a szobrász neve: Mátrai Lajos György a harmincas éveinek elején, főként müncheni iskoláin túl jár, mikor ez a munka pályázatként felmerül előtte, és még csak 34 éves, amikor szobrát az épületen elhelyezik. (A külföldi tanulóidő hosszabb-rövidebb ideig egyébként mind a hat, a magyarországi köztéri díszítőszobrászat első nagy generációját jelentő szobrásznak osztályrészül jutott.) Ekkor még Muderlak Lajosnak hívják, s bár már tanít az Iparművészeti Iskolán (érdekes módon élete végéig fafaragást), még eltelik néhány év, mikor Mátraira magyarosítja a családja nevét. Még kiskorú fia már Mátrai Lajos néven lesz elismert szobrász a XX. század első harmadában, és hogy apjától elkülönböztesse magát, az 'ifj.' előtagot használja.

A folytatás itt következik: http://www.kozterkep.hu/~/13997/_lyra_budapest_brestyanszky_bela_1884.html