'Kafka a szorongás írója'.
Ezen is túl: nem szabad Kafkát kézbe venni, ha a kedves olvasó éppen nyakig ül az iszapban, mert könnyen svábbogárként ébred. Amint elemi igény mutatkozik egy kis kafkai szorongásra, kizárólag Svejkkel párhuzamosan olvassuk. Hašek buggyant derűje kiegyenlíti Kafka gyötrelmeit, amikor a Monarchia utolsó évtizedeinek magába omló valóságát érzékeljük.
Franz Kafka (Prága, 1883. július 3. – Kierling, 1924. június 3.).
A szobor több mint három méter magas, halálának 120. évfordulójára avatták fel Prágában.

Kafka középosztálybeli német zsidó családban születik Csehországban, amely az Osztrák–Magyar Monarchia része. Apja Hermann Kafka kereskedő (1852–1931), anyja Julie Kafka, sz. Löwy (1856–1934.) Anyanyelve német, de gyermekkorában megtanult csehül. 1901-ben érettségi, 1906-ra pedig elvégezi a jogi egyetemet, egy biztosítótársaságnál helyezkledik el. Akkoriban kezd írni. 1917-től tbc-s.

Halálát az éhezés okozza, mert állapota miatt az evés rendkívüli fájdalommal jár. Testét a prága-zizkovi zsidó temetőben helyezik örök nyugalomra 1924. június 11-én.

Életében csak néhány novellája jelenik meg, a kritika észre sem veszi. Halála előtt utasítja barátját, Max Brodot, hogy írásait semmisítse meg. Szerelme, Dora Dymant elégeti a nála lévő írásokat, Brod gondoskodik a művek kiadásáról, melyek hamarosan magukra vonják az irodalomkedvelők és a kritikusok figyelmét.
Forrás: http://www.irodalmijelen.hu/node/2482