Belépve, a kapuval szemben, az üvegtetővel fedett és várónak berendezett udvaron azonnal látható a szemet gyönyörködtető díszkút. Mindez úgy, ahogy az eredeti tervrajzon is fel volt tüntetve és ragyogó állapotban - felújítva, karbantartva, mint az egész épület.

A forrás szerint Andrássy-palota 1882-ben épült, Kallina Mór tervezte, kivitelezője Puhner József építési vállalkozó. Én Jálics Palotának nevezném első tulajdonosa után. Tapasztalatom szerint az egykori Sugár úton valahogy sok az Andrássy-palota elnevezés - igaz, 1920 után ez a palota Gr. Andrássy Aladár tulajdonában volt.

Könyv jelent meg a 'Terézvárosi Díszkutak' címmel 2007-ben. Szerzője, Vízy László (Budapest és Terézváros jó ismerője) jelöli meg Róna Józsefet, mint lehetséges alkotót. Én hajlok rá, hogy elfogadjam - különösen, ha figyelembe vesszük, hogy éppen szemben található a Bobula Palota, ahol a szobrász két /későbbi/ életnagyságú alkotása is látható - azok viszont névjeggyel ellátva.

Idézet a könyvből: 'Az ornamentális dísszel ékes vízköpőfej jó képességű szobrász műve. Talán a neobarokk szobrászat jeles alakjának, Róna Józsefnek munkáját csodálhatjuk... A maszkos vízköpőt körítő falborítás természetes kavicsokból készült...'

A leírás méltatja még a palota felújításának igényességét, idézve Bor Ferenc művészettörténeti kutató véleményét.

A fenti könyvön kívül forrásként használtam a Budapesti Negyed 1993. évi tematikus kiadványát (Andrássy út) HIDVÉGI VIOLETTA
53 telek tulajdonosváltozásai http://epa.oszk.hu/00000/00003/00001/fej13.htm