Az egyik legfélelmetesebb elemi erőtől, a tűztől való rettegés keltette életre Flóriánnak, az 'Isten tűzoltójának alakját. A tűzoltók számára Flórián a tűzoltó munka lényegét testesíti meg: az állhatatosságot, becsületet, embertársaik megsegítését.
Cesiaban (a mai Felső-Ausztria területén) született a III. század második felében Diocletianus császár uralkodása idején lépett be légiósként a római hadseregbe, ahol tehetsége, bátorsága révén gyorsan haladt előre a katonai pályán, rövidesen a Caecia erőd parancsnoka lett. A legenda szerint az erődben hatalmas tűzvész pusztított, amit Flórián - szinte kilátástalan helyzetből - megfékezett. Katonái, kiket a legszörnyűbb tűzhaláltól mentett meg, Flórián emberfeletti, isteni erejének tulajdonították a tűzvész elmúltát s hírét szájról szájra adva, megszületett a Flórián-legenda.
A keresztényüldözés idején Flórián igazságérzete, emberségessége fellázadt az Aquiliniusz prefektura kegyetlenkedései ellen. Börtönben sínylődő 40 társa mellé állt, magát ő is kereszténynek vallva. Amikor megtagadta az áldozat bemutatását a római isteneknek, kegyetlenül megkorbácsolták, majd a császár parancsára 304. május 4-én kővel a nyakában az Enns folyóba vetették.
A ránk maradt írásos emlékek szerint holtteste fennakadt egy sziklán, sas vigyázott rá, mígnem egy Valéria nevezetű keresztény asszony rátalált, kocsijába rejtve elvitte Lorchba és tisztességgel eltemettette.
A lorchi Szent Flórián sír felett ma az Ágoston rendi szerzetesek kolostora emelkedik.
Kultusza elsősorban Felső-Ausztriában, Tirolban, Bajorországban terjedt el, de nagy tiszteletnek örvend Lengyelországban - főként Krakkóban - s hazánkban is. Ereklyéi Bolognába is eljutottak.
Mert folyóban halt mártírhalált, a középkorban az árvizek elleni védszentként is tisztelték.
A tűzvészek ellen védő Szent Flórián alakja a XV. század végén vált közismertté. Magyarországi ábrázolásainak kezdete is erre az időszakra tehető, főként a német ajkú területeken. A XVII. században a nagyszámú osztrák és német bevándorlás hatására hazánkban csaknem mindenütt megelevenedett a Flórián-kultusz.
Flórián napját - Május 4-ét - a tűzoltók ma is a személye előtti főhajtással tartják nyilván, hiszen az elkötelezett hivatástudat alapja a vállalt munkába vetett hit és a hagyományokhoz való ragaszkodás.

forrás: http://www.vorosvartuzi.hu/component/content/article/54-stflorian.html

Dr. Takács Lajos a tabi római katolikus templom plébánosának emlékezet: "1971 óta vagyok Tabon. Akkor a templom előtti sírkert mellett találtam magát a szobrot, ill. annak töredékét: fej, kéz láb, zászló és talapzat nélkül. Restaurálására csak 1979-ben került sor. Felvetődött a kérdés: Ha a hiányzó részeket pótolom is, mire helyezzük a felújított szobrot? Valaki azt mondta: Megvan a talapzata a Kossuth utcán, a Grozli-féle hentesbolttal átellenben, a »trafik« mögött a bozótban (ma a Százlépcső Étterem áll ott). Valóban megtaláltam a két nagy kőtömböt, meg az alsó részét a szobornak, sőt előtűnt a kőkerítés egyik fele is, másik fele fölé a járdát építették. Onnan kellett kibányászni. Felvitettem a templomhoz és ezeket is kijavítottam. Így állt össze az egykori szobor, melynek perselyéről Razgha Lajos 1862-ben tesz említést a rablással kapcsolatban. A Veszprémi Püspöki Levéltár adata szerint: „Szent Flórián kőszobor a plébániaház táján. Állíttatta Kováts Antal, Somogy vármegye alispánja, tabi bérlő. Megáldására felhatalmazta Kurbély György veszprémi püspök Koller Ignác nágocsi esperes plébánost 1818-ban. „Két évszám: 1818 és 1979. Köztük 161 év, azóta ismét 20 év, összesen 181 év.
Ez év elején azzal a kérdéssel fordult hozzam Farkas István polgármester úr, hogy nem adnám-e vissza a városnak Szent Flórián szobrát, melyet a Tűzoltószertár előtt állítanának fel. Készséggel odaadtam, így a tűzoltók védőszentjének szobra az őt megillető helyre került szépen kialakított, parkírozott helyre, valóban a Tűzoltószertár elé. Újabb, remélhetőleg utolsó megáldására szép ünnepség keretében, 1999. május 3-án került sor.
„Mindent a maga idejében" - jegyeztem meg írásom befejező részének címében. Ha a szobrot fel nem újítom, talapzatát régi helyéről ki nem mentem, ma talán a Százlépcső Étterem alapjainak tartozékaként a mélyben nyugodna. így meg van Tabnak egy szép, műemlék köztéri szobra."

A leírás szerint a szobornak igencsak kalandos "előélete" volt.

---

A település nagy része II. József uralkodása idején elpusztult, és a lakók valószínűleg ekkor tettek fogadalmat arra, hogy Szent Flóriánnak szobrot emelnek. 1853-ban így írtak a szoborról: „Szent Flórián kőszobor a plébánia táján. Állíttatta Kováts Antal, Somogy vármegye alispánja, tabi bérlő. Megáldására felhatalmazta Kurbély György veszprémi püspök Koller Ignác nágocsi esperes plébánost 1818-ban.” Ma ezt olvashatjuk a szobor talapzatán.

---