VI. Károly császár, III. Károly néven magyar király: az osztrák tartományokban, majd Cseho.-ban, és végül Mo.-on is, elismertette lánya (Mária Terézia) örökösödési jogát.
Mivel Mária Terézia (1740-ben történt) trónra lépése után: Franciao. Spanyolo. és II. Frigyes porosz kir. sem ismerte el a nőági öröklés révén kialakult hatalmi pozicíókat, a porosz hadsereg betört Sziléziába.
A bajorok francia segítséggel Csehország és Felső-Ausztria jelentős területeit foglalták el. A nápolyi és spanyol hadak pedig az itáliai osztrák birtokokat támadták meg.
Mária Terézia a m. rendektől várva segítséget 1741. jún. 25-én Pozsonyban megkoronáztatta magát, majd szept. 11-én elérte, hogy a m. ogy.-en kimondják a nemesi felkelést.
Az osztrák örökösödési háború (1740 – 48) folyamán meg tudta védeni tartományait és csak az 1742 végén Poroszo.-gal kötött békében kényszerült arra, hogy Poroszo. javára Sziléziáról lemondjon.
Az állami centralizálás, az adók emelése és a hadsereg fejlesztése után, 1756-ban (Szilézia visszaszerzése érdekében) újabb háborút indított Poroszország ellen.
Az un. hétéves háború végén minden területi nyereség nélkül volt kénytelen megkötni a hubertusburgi békét (1763).
Mária Terézia férje 1765-ben bekövetkezett halála után: fia József, társuralkodó (Mitregent) lett.
Mária Terézia: fia felvilágosodott abszolutizmus szellemében sürgetett reformtörekvéseit ellenezte.
Az államhatalom centralizálása során megvonta az osztrák és cseh rendek kiváltságainak java részét; az 1760-ban általa felállított legfőbb közigazgatási szervből, az államtanácsból teljesen kihagyta a magyarokat. A m. rendek előjogainak megnyirbálására, az adó emelésére és a jobbágyi terhek valamelyes könnyítésére irányuló törekvései az 1764 – 65-i ogy.-en a rendek heves ellenállásán meghiúsultak.
A háborúit messzemenően támogató m. rendek előjogaihoz ezután nem nyúlt, sőt különféle lényegtelen, külsőségekre irányuló kedvezések révén igyekezett őket szorosan magához kapcsolni.
Az úrbériség rendezésére irányuló rendeleteit a nemesi tiltakozás ellenére 1767-től életbe léptette, rendeleteivel korlátok közé szorította a jobbágyok kizsákmányolását és gátat vetett a nemesi földrablásnak.
A számára sikertelen ogy. után teljesen mellőzte a törvényhozási szerveket és 15 évig rendeletekkel kormányzott. Gazdaságpolitikáját, amelynek révén az osztrák tartományok ipari fejlődését igyekezett támogatni, a Mo. számára hátrányos vámrendszer, a m. iparfejlődést korlátozó és a mezőgazdasági kivitelt Ausztriába terelő intézkedések jellemzik. Uralkodása második felében hozott néhány intézkedése a felvilágosult abszolutizmus térhódítását jelezte. 1775-ben szabályozta a szegényügyet, a szegényházak, dologházak és árvaházak felállításával a munkanélküliek ipari munkára kényszerítését tűzte ki célul. Megteremtette az egészségügyi igazgatás alapjait, elrendelte, hogy minden megyében és városban diplomás orvos és járásonként vizsgázott bába működjék; megszüntette a kínvallatást. Vallási kérdésekben csak igen csekély mértékben engedett a felvilágosodás követelményének, a protestánsok közigazgatási elnyomását mégis némiképpen korlátozta, fokozottan érvényesítette a kat. egyházzal szemben az állami jogokat és 1773-ban hozzájárult a jezsuita rend feloszlatásához.
A nevelésügy terén általa tett lépéseket 1777-ben a Ratio Educationis kiadása tetőzte be. A tanügy irányítását az egyház kezéből elvéve állami feladattá tette azt, a nevelés vallásos szellemét érintetlenül hagyva korszerűsíttette a közoktatás tematikáját és anyagait.
Forrás: http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC09732/10024.htm

( A szobrász fejedelmi díszben, kezében királyi pátenssel ábrázolta
az uralkodónőt.)

Mária Terézia szobra az Országház kilencven külső homlokzati szobra közül a képviselőház déli szárnyán, a nyugati homlokzaton helyezkedik el. A szobor másolat, eredetijét 1996-ban restaurálták, és a homlokzat alatti árkádsoron helyezték el.

Az Országház épületének főhomlokzata a Duna felé néz. Az épület szobrait úgynevezett „baldachinos szoborkonzolokon” helyezték el az ablakcsoportokat elválasztó falszakaszokon, az épület külső szobrainak többsége itt, a nyugati homlokzaton látható. Mária Terézia szobra a lépcsőtől jobbra, a hármas szoborcsoporttól számított negyedik szobor.

Mária Terézia uralkodása idején személyesen is sokat dolgozott, rendeletetek sokasága született keze alatt, ezekkel segítette elő a kormányzást, miután mellőzte a törvényhozási szervek közreműködését a kormányzati munkában. Ezt jelképezi a jobb kezében látható papírtekercs.

---