Az Országház épületén (különböző építészeti pontokon) több 'Rézvitéz' (Vasvitéz) elnevezésű szobor is látható: így a vimpergák csúcsán és az árkádívek mögött is elhelyeztek ezzel a névvel illetett műalkotásokat.
Az ember nagyságú (lándzsájával együtt 4,7m magas) domborított rézlemezből összeszegecselt (nyugalmat, erőt és éberséget megjelenítő) páncélos lovagokkal, a történeti múlt dicsőségét szándékozta megjeleníteni az alkotó.

A forrás nélkül korábban jelölt alkotó: Lentay Lajos neve téves, sőt dokumentumokkal cáfolható.

Az Országház épületén két 'Vasvitéz' szobor van. Egyik az északi, másik a déli tornyon látható.
A kényszerűségből lecserélt, nyilvánvalóan nem teljesen időtálló szobrok egy idő óta restaurálás után a un. Szoborparkba kerülnek, az Országgyűlési könyvtár oldalánál, a teraszon sorakoznak. Minden ilyen szobor tisztelettel, restaurálás után kerül elhelyezésre, mellettük réztábla mutatja az szobor címét, az eredeti alkotót, ill. a restaurátor nevét.
A Vasvitézek egyike is ide került. A rézlemez tanúsága szerint az alkotó a korabeli Zellerin RT. Ezeknek a szobroknak azonban sajátos történetük van.

A Budapesti Negyed tematikus számában (2005/3-4.) olvasható 'A lovagőr üzenetei' című cikk - írója Csordás Lajos, eredetileg megjelent 2001. március 29.-én http://bfl.archivportal.hu/id-723-felmult_es_feljelen_hataran.html :

'Ez az öreg rézvitéz az Országház tetejéről nézegette vagy száz évig a Dunát. Majdnem egy évszázad után váltották le az őrségből, 1987-ben, amikor a talpa alatti kőtornyot bontani kezdték felújítás céljából. Ekkor találták meg belsejében azt a néhány levélkét, amelyet magával hozott a múltból, s amelyeket Lukács József, a T. Ház építészeti osztályvezetője rendelkezésünkre bocsátott.

Az első levélke kis réztáblára volt írva: 'A budapesti Országház részére készült ezen két lovagőr (ti. párja is volt a vitéznek a másik tornyon - szerk.) a Zellerin M. féle részvéntársaság bádogos és fűtőosztály gyárában Bpest 1894. október 15-én. Tóth Imre művezető által készítették a bádogosmunkát: Beck Ágoston, Gyügyey Kálmán, Valter József, Ditrih Lajos bádogos segédek. A vasmunkát készítették A. Csikos Antal, Seemann József lakatos segédek. - Bpest'

A vitéz második üzenete fémtokban lapult, összehajtogatott papíron: 'Ezen oromdísz javításán és felállításán 1934. október hó 23-án Pirk Lajos és Farkas Zoltán bádogosok, Rezsőfi Ferenc és Várhegyi Oszkár lakatosok dolgoztak. Munkájuk példa képe legyen utódaik számára. Budapest 1934. X. 23-án'

Végül a harmadik üzenet, kockás papírlapon: 'Ezen oromdísz az 1944-ik évi Budapest ostrománál sérült meg. 1954 ... augusztus 17. meg javítva Farkas bádogos által és felállítva, hogy hirdesse, csak békében tudunk dolgozni. A felállításán dolgozott Mészáros János bádogos és Badics Ferenc segédmunkás. 1954. augusztus 17-én.'

Az ábrándos tekintetű vén lovag tehát a nyolcvanas évek végén alászállt, s akkor eltűnt egy időre. Kapott néhány év pihenőt, amíg a torony visszaépült. De aztán az új toronycsúcsra már nem őt állították fel, hanem pontos mását, egy ifjú rézvitézt. Az öreget pedig nyugdíjazták. Végül 1994-ben szereztek neki egy nyugdíjas állást lent, a Parlament árkádjai alatt, az Országgyűlési Könyvtár bejáratánál. Itt őrködik azóta is négyméteres lándzsájával.'